Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2024 November
 

Sántha Károly evangélikus lelkész, költő, egyházi író

Élete végén életprogramját így foglalta össze: „Énekeltem, imádkoztam, S az eget a földre hoztam“. Hogy ezt a programot milyen mértékben váltotta valóra, annak beszélő bizonysága utolsó költeményének „Epilógusának“ utolsó versszaka, amely éppen halála napján jelent meg a „Harangszó“-ban. „Estém itt, jöjj csendes álom, Szebb életre hív halálom, A test lesz csak szálló köddé, Él a lélek, él örökké!“ [1]
Település: 
Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése Sántha Károly (Kecskemét, 1840. október 22. – Budapest, 1928. szeptember 7.)
Sántha Károly evangélikus lelkész, költő, egyházi író

Sántha Károly 1840. október 22-én, igazi lutheri szellemű családba született Kecskeméten. Édesatyja Sántha Sándor köztiszteletben álló, keresett szűcsiparos volt. Édesanyja Devossa Klára. A szorgalmas, istenfélő szülőket a gondviselés nyolc gyermekkel ajándékozta meg. 

Károlyt a népiskola elvégzése után a kecskeméti református gimnázium növendékei közé adták. Gimnáziumi tanulmányait, a Sopronban végzett ötödik osztály kivételével, Kecskeméten fejezte be. Pályaválasztását az a vágya határozta meg, hogy életét gyógyításra szentelhesse, vagyis akár, mint orvos a beteg testet gyógyíthassa, akár, mint lelkész a beteg lelkeken segíthessen. Mivel úgy érezte, hogy a beteg léleknek még inkább szüksége van orvosra, mint a beteg testnek, a lelkészi pályát választotta. A budapesti közös protestáns teológiára került. Költői tehetségének kifejlődése és felfedezése szempontjából sem volt közömbös a Budapesten eltöltött idő. Többen felismerték  költői tehetségét és a költészettel való foglalkozásra buzdították. Mind gyakrabban megjelenő költeményei rövidesen ismertté tették nevét az irodalmi körökben. Székács József Arany Jánosnak is bemutatta.  

Tanulmányait befejezvén, 1866-ban lelkésszé avatták és Sárszentlőrincre került káplánnak. Egy év múlva a szomszédos Tolnanémedi gyülekezete hívta meg lelkipásztorául. (Itt ismerkedett meg feleségével Kirchner Idával, a mucsfai lelkész leányával.) 1868-ban a sandi gyülekezetben találjuk, ahonnan 1870-ben Várpalotára távozik. 1876-ban Palotától is búcsúzik, hogy végleges munkamezejére, Sárszentlőrincre költözzék. [1]

Nagy szerepe volt a Petőfi-kultusz ápolásában, a költő sárszentlőrinci diákoskodása ismertté tételében. Sárszentlőrinc volt költői pályájának a delelője s gazdag irodalmi munkásságának legjelentősebb helyszíne. [2]

Itt működött egészen 1911 április 16-án történt nyugalomba- vonulásáig, tehát 34 esztendeig. Ezután Budapestre költözött, ahol 1928. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig lakott. A Farkasréti temetőben Raffay Sándor püspök temette el.

Sárszentlőrincen pásztori gondozása nemcsak gyülekezetbeli híveire terjedt ki, hanem gyülekezetén kívül a környék szépszámú evangélikus híveire is. Ennek a gondozásnak középpontjában a paplak állott, amely állandó találkozóhelyül szolgált. Nyaranként valóságos irodalmi és tudományos központ volt a lőrinci parókia, annak csendes „tanuló szobája“.

Költészetét jellemezve, ő maga úgy nyilatkozik: „Zengtem hazát, szerelmet, Istent, Szent eszményképem volt e három“ és valóban, költeményei e három csoportba sorakoznak. Hazafias költeményeit rendszerint valami alkalomra vagy ünnepre írta. Családi költészete körébe tartozó költeményeit részint édesanyjához, részint feleségéhez, részint leányaihoz írta.

Jelentősége ének-költészetén alapszik. A dunántúli énekeskönyvbe Sántha Károlytól 105 eredeti és 69 átdolgozott ének van felvéve. Így a neve alatt szereplő 174 énekkel a dunántúli énekeskönyvek csaknem 1/3-át Sántha írta. Nyelve mindig egyszerű, sohasem cifrálkodó, sujtásos, éppen azért mindig világos, mindig könnyen érhető. Emelkedett, de sohasem dagályos. Szebbnél szebb képek egymást érik, de mindig világosak. [1]

Székács József és Karsay Sándor ösztönzésére egyházi énekeket írt, de javított és fordított, vers és prózai imákat is. Szorgalmas munkatársa volt minden protestáns lapnak és folyóiratnak. Költeményei, cikkei a Hölgyfutárban,  a Vasárnapi Újságban, a Váradban, az Egyházi Reformban, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Képes Családi Lapokban, a Protestáns Papban jelentek meg. Írt még költeményeket Arany János Koszorújába, a Magyarország és a Nagyvilág lapokba, a Magyar Szemlébe. Katona József születésének százados évfordulója alkalmából az ő ódája nyerte meg a kitűzött 20 darab arany pályadíjat. [3]

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMonografiak_078/?pg=29...

Fábián Imre: Sántha Károly, a költő pap, 1840-1928. Budapest 1931. Életrajz

[2] https://zope.lutheran.hu/honlapok/protestans/magyarorszag/kecskemet/sant...

[3] http://tilinko.hu/antologia/mikolai/santha-karoly/

Fotók

Meghívó halálának 80. évfordulójáról szóló megemlékezésre
Meghívó halálának 80. évfordulójáról szóló megemlékezésre
Sántha Károly evangélikus lelkész, költő, egyházi író
Sántha Károly: Őrangyal
Sántha Károly: Költemények
Utolsó frissítés
2018.09.18.