Sarkadi Református Templom

A sarkadi református egyházközség megalakulásának időpontja ismeretlen. Az úrvacsorai edények feliratai alapján tudjuk, hogy 1638-ban már volt református gyülekezete a városnak.
Szakáts Mihály prédikátor 1809. március 10-én ezt a jelentést írta: „Vagyon egy téglából 1778-ik esztendőben épült templom, melynek mind a két végibe, fábol csinált kar vagyon, a végibe hozzá ragasztva egy fából, 1796-ik esztendőben épült bádog tetejű torony, melyben van három harang, az egyik 234 font igen régi, másik 400 font 1762 esztendőben öntetett, a harmadik 772 font 1799-ik esztendőben öntetett, és egy fertályos óra. A templom kerítése fenyőfa deszkából van.” A torony homlokzatán ez a felirat áll: „Isten házának ékessége ezen új torony. Királyi felség engedelméből, Reformáta Religion álló Hív keresztyén lakosok által. Elkészült 1796-ik esztendőben.”

1866. május 1-én 73 házzal együtt leégett a fatorony. Az 1867-68. évi újjáépítés mestere Veres Károly nagyszalontai építész és Csaba János. „A torony a linzi templom tornyának mása. Terveiért a torony építésének idején az atyafiak Linzbe szekereztek, hogy az ott katonáskodó sarkadiak által feldicsért linzi templomtorony mintájára építsék meg a sarkadi templomtornyot. A tervrajzokat megkapták és így építették fel a nyolc fiatornyos templomtornyot.” 1880-ban elpusztult a linzi torony, és a sarkadiak mai napig igen büszkék arra, hogy ilyen torony nincs több a világon.
A kelet-nyugati tengelyű templom 52 méter magas, nyugati homlokzati toronnyal büszkélkedik, melyben három harang lakik. A 802 és a 460 kg-osokat Szlezák László öntötte 1922-ben Budapesten, a 134 kg-osat pedig Hőnig Frigyes 1905-ben Aradon. 

A főbejárat a torony alatti egyenes záródású kapun át vezet be. A kapu fölött ovál ablak, fentebb félkörív zaródású harangház ablakok, továbbá törtvonalú szemöldökpárkány és copf koszorús füzérdíszek láthatóak. A falsarkok előtt pilaszterek futnak fel a toronytörzset lezáró órapárkányig, melyben elektromos óra található. 
A toronysisak két szintjén négy-négy fiatorony áll. A főhomlokzat két oldalán alul félköríves, fölötte félkörív záródású ablakok vannak tükörben. A sarkított toronytörzset és a hajót törtvonalú oromfal köti össze, szélein lévő posztamensen egy-egy kődísszel. Az oldalhomlokzat ablakai és párkányai hasonlóak a főhomlokzatiak kialakításához. A déli oldal közepén bejárati oldalcsarnok található. A hajó keleti vége egyenes záródású, melynek lezárása megegyezik az oldalhomlokzatéval, fent pedig háromszög záródású oromfala van két vakablakkal, középen egyenes záródású ablakkal, közöttük alacsony lizénákkal. 

A 14×40 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet, két nagyméretű fa karzat és 1200 ülőhely van. A szószéket a koronával és a Mózes-székkel együtt Czigler György pesti asztalosmester készítette 1869-ben. A Mózes-székkel egybeépített szószék rejtett feljáróval készült, díszesen aranyozott, a koronán pelikán áll. A padok 1880-ban készültek.

A sarkadi református templomban már az 1790-es években is állt orgona, melyet Herodek József épített, de a nagy sarkadi 1866-os tűzvészben ez is megsemmisült. Ez a hangszer valószínűleg kisméretű, és mechanikus vezérlésű lehetett. A templom újjáépítése után, az 1900-as évek végén született meg az elhatározás, hogy orgonát kell építtetni, ugyanis a gyülekezet akkora létszámban volt jelen egy-egy vasárnapon, hogy „az éneklést vezetni képtelenség” volt az emberi hangnak. 1908 novemberében a presbitérium egyhangú szavazással döntött „a kilenctornyú nagytemplomba méltó orgona építessék, hangja monumentális legyen, és töltse be falaink méreteit.” Még ezen év decemberében megalakult az úgynevezett orgona alap, melynek lényege, hogy bárki adakozhatott az új orgona építésére. 1911 közepére az „orgona alapunk tisztességes összeget ért el, ezért ajánlatot kell kérni több orgonaépítőtől.” 
Rieger Ottó ajánlata lett a legkedvezőbb. A mester kihangsúlyozta, hogy cégének ezen az orgonán semmi haszna nem lesz, de vállalja, mert egy olyan referencia hangszert szeretne ide építeni, mellyel cégét ezen a környéken reklámozni tudja. A szerződés 1912 év elején elkészült egy 25 változatú két manuálos-pedálos légnyomatú orgona elkészítésére,1618 síppal. 
Rieger Ottó 1913. február 5-én érkezett Sarkadra, hogy megbeszéljék, az orgona melyik karzatra épüljön. A mester kérte, hogy a kiválasztott karzatot oszlopokkal erősítsék meg, és az orgonaszekrénynek alkalmas teret helyi asztalosokkal alakítsák ki. Nagyszalontáról hívtak statikus mestert, aki felmérte a karzatok teherbírását. A statikus javaslata a következő volt: az orgona a torony felőli karzatra épüljön meg. 
Az orgona vasúton érkezett meg 1913. március első hetében 4 vagonban. A hangszert a helyszínen állították fel. Az átadásra 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között került sor. 
1918-ban a hadügyminisztérium a homlokzati sípokat rekvirálta háborús célokra (ólomgolyót és ágyúkat öntöttek belőle). Két évvel később egy katona megrongálta az egyik manuálklaviatúrát is. 1926-ban Kis István békési orgonaépítő pótolta az addig foghíjasan álló homlokzatot és a megrongált billentyűzetet. Az 1950-es években árammal működő ventilátorral váltották fel a lábbal működő, két embert igénylő fújtatást. Kisebb-nagyobb karbantartások után 2015 júniusában megtörtént a teljes fúvómű újra bőrözése, míg 2016 augusztusában új orgonamotort kapott az orgona, melynek köszönhetően az addigi nyomáshiány megoldódott. 
Ez az orgona Békés megye egyik legnagyobb hangszere, Magyarország romantikus orgonáinak legjelentősebb opusai között, mely szinte teljesen eredeti állapotában maradt fenn. 

A parókia építésének körülményeiről kevés tudható, annyi azonban bizonyos, hogy egyes részei, már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is álltak. 1849 augusztusában az épület honvédszállás volt, és több bajtársukkal együtt itt szállt meg Aulich Lajos és Kiss Ernő honvéd tábornokok, későbbi aradi vértanúk. A Magyar Szent Koronát is őrizték a parókia falai között 1849. augusztus 18−19-ére virradó éjjelen. Az épületet több ízben átalakították és felújították, legutóbb 2013 és 2015 között. [2]

2018. november 4-én a templom újjáépítésének 150 éves évfordulója alkalmából hálaadó Istentiszteletet tartottak. Az ünnepi istentisztelet előtt emléktáblákat avattak a református parókia falán, Sarkad Város Önkormányzatával közösen, Leel-Őssy Árpád református lelkész és fia, dr. Leel-Őssy Lóránt elme- és ideggyógyász professzor emlékére. 

Az ünnepség a Belvárosi Református Templomban folytatódott, ahol hálaadó istentisteletet tartottak, majd a Debreceni Református Kollégium Kántusa adott ünnepi műsort. Végül leleplezték a templom újjáépítésének 150 éves évfordulója alkalmából a templom belső falára elhelyezett emléktáblát, mely a szószékkel szembeni református címer mellett talált méltó helyre. [3]

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_GYULAIKAT_08/?query=sar...

[2] http://www.reformatus-sarkadbelvaros.hu/index.php?page=menupont&oldal=91

[3] https://www.ttre.hu/hirek/gyulekezeti/halaado-istentisztelet-a-sarkad-be...