Sárszentlőrinci Evangélikus Templom

Sárszentlőrinc története
A Sárszentlőrincen tartott egyházmegyei tanítógyűlésen felolvasta: vitéz Nagy István igazgató-tanító

Sárszentlőrinc község mai helyén 1717 előtt nem volt lakott hely, Szentlőrinci-puszta volt a neve. Ez a vidék volt országútja a török hadaknak, kiknek lába nyomát pusztulás jelezte.
A török kiverése, a szatmári béke megkötése után a vidék földesura, gróf Mercy tábornok be akarta népesíteni a vidéket. Intézkedésére 8 evangélikus magyar család költözött ide Györkönyből 1722-ben. Rögtön hozzáláttak egy kis templom építéséhez is. Még a letelepedés évé­ben, szept. 8-án megtartják az első istentiszteletet.

A vármegye azonban nem jó szemmel nézte a virágzó evangélikus község fejlődését, s a gyülekezet lelkészét elűzték.
1729-ben gr. Mercy hazajött, hogy birtokait megszemlélje. Hazaérkezése után a lőrincieknek megparancsolta, hogy lelkészüket rögtön hozzák haza, ami meg is történt.

Gróf Mercy 1716-ban Temesvártól délre döntőleg megverte a törököt, s az végleg kiszorult a Bánságból, amelynek kormányzójává őt nevezték ki. Tanácsára a bécsi udvar telepeseket hívott be Németországból a terület benépesítésére. Először Tolnát akarván lakott területté tenni. Szenicei Bárány György (1682–1757) tanácsára a Dunán uszályhajókon költöző telepesek közül az evangélikusokat kiválogatta, így keletkeztek a tolnai virágzó evangélikus gyülekezetek.

Gróf Mercy 1734-ben az olaszországi hadjárat egyik ütközetében elesett, örököse pedig eladta a birtokot a gr. Apponyi-családnak, így a tolnai evangélikusok védelmező nélkül maradtak. A pécsi püspök csatlósaival el akarta venni templomukat. Hírt hallván erről, a község lakossága felkészülve várta a püspököt. Sz. Bárány Györgyöt kitelepítették a templom kulcsával a Sió és Sárvíz közti mocsarak közé, hogy bántódása ne lehessen. Ezt a helyet ma is Papszigetnek nevezi a nép.

A gyülekezet lélekszámúnak szaporodásával csakhamar szűknek bizonyult az első templom. [2] 

1775-ben Mária Terézia engedélyével Nagy István evangélikus püspök (1728-1812) építtette a ma is álló templomot a korábbi sártemplom kiváltására. [3]

1774. máj. 3-án fogtak hozzá a templom felépítéséhez, mely 1775. aug. 15-én szenteltetett fel, s többszöri renoválás után nyerte mostani alakját.

1750-ig a protestáns templomokban nem volt Magyarországon orgona. A régi sárszentlőrinci templomban 1768-ban építettek orgonát, de ez az 1775-ben elkészült templomba kicsiny lévén, újat hozattak Győrből. A mostani orgona 1831-ben készült. 1865-ben újra átépítették, de ma (1937) már oly rossz állapotban van, hogy gyülekezetünk készülődik új orgona beszerzésére.

A szószék alatt álló padok voltak a gimnázisták padjai. Egy sovány, feketeszemű fiúcska, Petőfi Sándor itt tanult az 1831—32. iskolai évben, s e padokból hallgatta Isten igéjét. Emléktábla jelzi a házat, ahol lakott, s emléktáblával van megjelölve a volt gimnázium épülete is, ahol tanult.  

Berendezés: jellemzően 1770-es évek [1] 

Karzatának képeit az átfestés alatt találták meg. A Keresztrefeszítést ábrázoló egykori oltárképét  a XX. század elején egy jellegtelen képre cserélték. [4] 

Harangok: 3 harangja van: 
Nagyharang
460 kg-os, 99 cm alsó átmérőjű, g1 alaphangú Eberhard Henrik öntötte Pesten 1818-ban. 

Felújítva: 1875-1880 http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8720

Középharang
310 kg-os, 83,5 cm alsó átmérőjű, h1 hangú, Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő öntötte 2008-ban a II. világháborúban elrekvirált, 312 kg-os, b1 hangú Petőfi-harang helyett Dr. Kéry Lajos adományából. 

Kisharang
152 kg-os, 60 cm az alsó átmérője, d2 alaphangú, Seltenhofer Frigyes Fiai műhelyében öntötték 1922-ben Sopronban. 

A harangok az eredeti fa harangszéken függenek. A nagyharang a valószínűleg vele egyidős, barokk fajármán van, amelyet fatoldalék által kiemeltek. A legkisebb harang egyenes Seltenhofer-jármon van, a középső (új) harang pedig Gombos Lajos zöld, idomacél jármán. A meghajtás húzómágneses, nyelvkötéses. A harangokra kongatókat szereltek fel, a negyedórákat a két kisebb, az egészeket a nagyharang üti. A harangok a II. világháborút megelőzően G-dúr, jelenleg pedig G-moll akkordot játszanak. [5] 

Cím: 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi u. 45.

Forrás: 

[1] http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8720

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Evangelikus_Nepiskola_1937/?query...

Evangélikus Népiskola, 19371937 / 12. szám vitéz Nagy István: Sárszentlőrinc története 410-415

[3] https://kdnp.hu/ezaz/szeretett-puspokere-emlekezik-sarszentlorinci-evang...

[4] http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/evhegyhat.shtml

[5] http://www.magyarharangok.hu/sarszentlorinc.html

https://www.youtube.com/watch?v=AEAAJ7nq9lY - harangszó

http://www.templomaink.hu/index.php?muv=telepules&telep=S%E1rszentl%F5rinc - fotók