Sonkádi Református Templom

A sonkádi református templom a középkori Szatmár vármegye egyik jelentősebb családjának, a Csaholyi családnak kegyúri, katolikus, temploma volt, amely a 15. században, nem sokkal a reformáció elterjedése előtt épült. A Csaholyiak reformált vallásra való áttérésük után változatták meg a templom belsejét, amely aztán a 18. században esett át jelentős átalakításon. Ennek legfőbb oka az 1717-es tatár betörés volt. Ekkor ugyanis a tatárok nemcsak a lakosságot, hanem magát a falut sem kímélték. A településsel együtt gyújtották fel a templomot is. Megsemmisült a tetőszerkezete és a szentély gótikus boltozata. [1] Csak a falak maradtak meg, mvel azok terméskőből épültek. Közel ötven évig fedél nélkül, elhagyatottan állt. 

A templom helyreállítása az 1750-es években kezdődött, ekkor új tetőszerkezetet kapott a templom. A helyreállítás egyik fénypontja az 1766-ban festett, kazettás mennyezet és karzat elkészítése volt. A szószék, szószékkorona és a papiszék 1773-ra készült el, [3] a korábbi karzat elemeinek felhasználásával, 1795-ben készítették a ma is meglévő, L alaprajzú karzatot mely a templomtér északi és nyugati falán helyezkedik el. A nyugati torony építésére a XIX. század elején került sor. A déli bejárat előtt fából készült, nyitott előcsarnok védi a mívesen kiképzett, kőkeretes, gótikus kapuzatot.

A reformátusok templomai egyszerűnek, dísztelennek tűnnek a képekben, szobrokban gazdag katolikus vagy ortodox templomokhoz képest. A reformátusok ugyanis visszatértek Mózes törvényéhez, és elutasították a festett, faragott képek használatát, mert bálványimádásnak tekintették. Ezért következetesen megtisztították templomaikat a régi képektől Kálvin János (1509-1564) tanítása alapján, aki szerint Istent nem lehet képekben megragadni, ugyanis láthatatlan. Ha a szentek képei nem is kaphattak helyet a református templomokban, a gyülekezet házának, a közösségi élet legfontosabb terének felékesítéséről ők sem mondtak le. Szép példája ennek Sonkád temploma, melynek minden szegletét színesen kifestették, és minden berendezését ékesen faragták.

A falakra festett növényi ornamentika a famennyezeteken folytatódik. Ezek mindig az égboltot jelképezik. Ezért gyakran az égitestek jelennek meg rajtuk, máshol bibliai szimbólumokat találunk , de leggyakrabban  kizárólag növényi motívumok díszítik a kazettákat. Szimbolikus jelentése van ennek is: a paradicsomkertre emlékeztetve borulnak a gyülekezet fölé. Az igényes festőasztalosok számára követelmény volt, hogy minden kazettát a többitől különböző virágozással fessenek.

A templomok kívül is festettek voltak! Erre éppen Sonkád az egyik legjobb példa, ahol valamennyi megmaradt a külső festésből is. A diadalív körüli festés például faragott kváderköveket imitál – jellegzetesen középkori szokás volt ez a díszítésmód. Az ablakfülkéket körülölelő indás-leveles ornamentika formavilága már a Magyarország egészére jellemző „virágos reneszánsz” hatását mutatja. 

A törökök kiűzése után a templomok újjáépítésekor a beomlott boltozatokat általában nem építették vissza, helyettük egyszerűbb famennyezeteket készítettek, amiket viszont festéssel díszítettek – protestánsok és katolikusok egyaránt. A protestáns gyülekezetek megőrizték régi templomaikat. [1]

A Sonkádi Református Templom ékességei, helyreállítása:

A templom az újkori felújítás megkezdése előtt már olyan rossz állapotban volt, hogy istentiszteletek megtartására sem volt alkalmas. Az 1990-es évek közepén induló munkák során kiderült, hogy falak felületei és a lyukas mennyezet valódi kincseket rejtenek. A nádvakolat alól előkerült a kékre átfestett, 1766-ból származó töredékes famennyezet. Restaurálása után felragyogott a kazetták gazdag ornamentikája és változatos festése. A töredékes mennyezet néhány kazettáján a festést nem lehetett hitelesen rekonstruálni, ezeken az elemeken csak az alapszín és a keretezés pótlására került sor. A restaurálás nyomán ma gazdag színekben pompázik a szószék, az életfa motívumokat ábrázoló karzatok és a padok. A falakon is különböző korból származó falfestések váltak láthatóvá. [1]

1776-ra tehető a festett fakazettás mennyezet, melynek mind a 72 táblájára más és más virágmintát festett az ismeretlen mester. Képzeletének burjánzó gazdagságát mutatja a szín és formabőség, amellyel megalkotta a díszítéseket. A reneszánsz világát idéző mintákat - tulipánokat, rózsákat, csillagvirágokat, valamint az akantusz különféle változatait - könnyed mozdulattal rajzolta meg a mester. A síkmennyezetre rögzített tábláknak világos alapszínét erőteljes fekete keret övezi, melynek segítségével a kazetták olyan optikai hatást mutatnak, mintha térbeli mélységgel rendelkeznének.

A karzat mellvédjének díszítését rátétek, plasztikus indakeretek adják, jobb és bal oldalukon festett faábrázolás látható, mindegyik törzséből virág és körte nő ki. A templom belseje tökéletes egységet sugároz. A legmeghatározóbb a növénymintás kazettás famennyezet, de külön-külön csodálatos a karzat díszítése, a szószékkosár és a falfestések. A falak középkori festésének nem maradt nyoma, de sikerült rekonstruálni az élénk színekkel festett 18. századi mintákat: a rojtszerű sordíszeket a famennyezet alatt, valamint a szőlőindás-virágos díszítést az ablaknyílásokban. [3]

A 18. század közepén a templom belsejét teljesen lefestették fehérre és barnára. A mennyezetet benádalták és bevakolták. A fa harangtorony helyére barokk tornyot emeltek, ez köszönti a látogatókat, és a kívül gótikus, belül népies barokk stílusban helyreállított szép forma. 1992-ben a Műemlékvédelmi Hivatal Uniós támogatással megindította a második felújítást. Ekkor kapott a templom egy új tetőszerkezetet a sorozatos beázások miatt, és e felújítás során találták meg a fakazettás mennyezetet. A beázások eredményeképpen sajnos 6 kazetta teljesen tönkrement. Végül az összes kazetta kb. 80 %-t tudták megmenteni. A karzat alja is fakazettákkal volt díszítve. Mára csak három darab maradt meg. Az oszlopok, melyek a karzatot tartják, a padok eleje és a különös szépségű gótikus kapu több mint kétszáz éves.

A munkálatok 1992-től, 1997 karácsonyáig tartottak. A restaurátorok visszaépítették az eredeti sekrestyét, melyben most, mint múzeumban a templom helyreállításának a pillanatait örökítették meg, valamint megtalálhatók az egykori fakazetták és padok díszített darabjai is. [3]

Forrás:

[1] http://www.temple-tour.eu/hu/sonkad/28

[2] https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/sonkad/europa-nostra-dijas-reformat...

[3] http://www.reformatussonkad.shp.hu/hpc/web.php?a=reformatussonkad&o=temp...

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Msz_1999_01_02/?query=s...

Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999) 280