Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - Békéscsaba

Az épület két evangélikus családhoz ( Steiner és Omaszta ) kötődik. Itt élte gyermekkora egy részét Munkácsy Mihály. Nővérét, Gizellát a Steiner család fogadta örökbe. Munkácsy és nagybátyja Reök István, mindennap Steinerékhez jártak ebédre. Steiner Jakab felesége halála után Omaszta Józsefnek adta el. Az Omaszta család utolsó tagja, Ilona, az evangélikus egyházra hagyta a család hagyatékát, a bútorokat és a képeket. Az evangélikus egyház által megőrzött bútorokat, képeket a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai eredeti pompájukban állították helyre. A Steiner–Omaszta-kúria építészeti, és Munkácsyhoz kapcsolódó múltja révén várostörténeti szempontból is Békéscsaba kiemelkedő értéke, akárcsak a Munkácsy Mihály Emlékház gyűjteménye. Az emlékház azonban nemcsak múzeumként jelentős, hanem otthont ad számos kulturális programnak, művészettörténeti előadásoknak. [1]
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1843-1850.
Az épület megnevezése Munkácsy Mihály Emlékház
Kihez kötődik Munkácsy Mihály
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - Békéscsaba

Leírás:

Steiner Jakab Apponyi-birtok uradalmi inspektora, 1837-től -1853-ig a csabai evangélikus egyház világi fel­ügyelője. Steiner Jakab felesége Reök Karolina, Munkácsy Mihály anyai nagynénje, Reök István testvére volt. ( Reök Istvánt az 1830-as években az eperjesi evangélikus kollégiumban találjuk.) [2]

Steiner Jakab megözvegyülése után Omaszta Józsefnek adta el. Az Omaszta család Trencsén vármegyéből származott, 1599-ben kaptak nemességet. A család evangélikus ágából Omaszta János Tóbiás Csaba postamestere volt, az ő unokája volt a kúriát megvásárló Omaszta József. [1]

Omazta János Tóbiás (1742-1805)

Masnitius János Tóbiás személye különböző névalakok formájában kerül elő a forrásdokumentumokban.

A felvidéki Hont vármegyében található Tészeren Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként. Dédapja, a vallását az 1675-ös pozsonyi vértörvényszék ítélete (gályarabság, majd börtönbüntetés) ellenére sem megtagadó későbbi zayugróci lelkész, Masnitius Tóbiás volt. Róla bővebben a „Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései” c. cikkben [3] olvashatnak.

János Tóbiás korai, szülőfalujában töltött gyermekévei után felvidéki evangélikus társaival együtt Békéscsabára érkezett. 1768 és 1788 között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét. Legjelentősebb szakmai cselekedete a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv (Protocollum Csabensae ) 1768-as elkészítése volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma, de szerepet játszott az evangélikus templom kibővítési ügyében is, melynek sikeréről az épület északi kapuja feletti feliraton látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának 1777-es kiásásánál, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre.

A békéscsabai jegyzőségét feladó János Tóbiás a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően 1787-ben megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást. [4]

Az épület:

A ház teljesen körbejárható, helységei egybenyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.

A zöld szalonban Haan Antal, a vörös szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak.

Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott.

A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a zöld szalonban késő biedermeier bútoraik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is. [5]

Stílus: klasszicista

Cím: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 5. sz.

Forrás:

[1] http://csabaihazak.blog.hu/2017/07/24/steiner_omaszta-kuria_munkacsy_mih...

[2] http://epa.oszk.hu/01500/01577/00017/pdf/bmmk_1994_016-046.pdf

[3] http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_f...

[4] http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Omazta_J%C3%A1nos_T%C3%B3bi%C3%A1s_(1742-1805)

[5] http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%...

Fotók

Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - a református templommal
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - hátsó homlokzat
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - zöld szalon
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - vörös szalon
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - ebédlő
Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház - emléktábla
Utolsó frissítés
2017.09.09.