Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Szentesi Evangélikus Templom
Az építés éve | 1904-1905 |
---|---|
Oltárképe | Jézust és a samariai asszonyt ábrázolja, Hegedűs László szentesi művész festette. |
Orgonájának adatai | 1905-ben Országh Sándor készítette egy manuállal, pedálsorral és 7 regiszterrel. Özv. Sulcz Endréné Francisti Mária férje emlékére adományozta. |
Tervező | Francsek Imre |
Leírás:
A városban már a 18. század közepén éltek evangélikusok, akik az akkori ellenreformációs rendeleteknek megfelelően kötelesek voltak a katolikus templomba járni, ott keresztelkedni, házasodni, és a katolikus temető szélén temették el őket. II. József Türelmi Rendeletét (1781) követően már járhattak a református templomba is istentiszteletre, de keresztelésüket, esketésüket és temetésüket még mindig a katolikus plébánosnak volt szabad végeznie egészen 1791-ig. Ettől kezdve először a református temetőben temetkeztek, később a zsidó és az ortodox temető között hozták létre saját temetőjüket.
1793-ban tartották meg az első istentiszteletet a szentesi református templomban. A gyülekezet első gondnoka, Pekárik Pál közbenjárására több evangélikus iparos fiatalember telepedett le Szentesen, akiknek igyekezett evangélikus feleséget választani a gondnok. Az imaházépítés szándéka a 19. század elején került előtérbe. A telket 1810-ben vették meg. Az alapkőletétel 1815. június 18-án történt meg. Sajnos az építkezést sok akadály hátráltatta. A vályogfalak egy nagy esőzés következtében teljesen eláztak, ezért az egészet újra fel kellett építeni. A tetőt 1817-ben egy szélvihar elsodorta, így 1820-ban készülhetett csak el az első szentesi istentiszteleti hely. Első helybéli lelkészét 1820-ban választják meg, 1821 az anyakönyvezés kezdetének éve, 1823-ban Molitorisz Lajos lelkipásztor idejében önálló egyházközséggé alakul Szentes.
A templom építésére a 19. század második felében indul meg a gyűjtés, Petrovics Soma lelkész kezdeményezésére.
Jurenák Eduárd felügyelő 800 Ft-ot hagyott a cél megvalósítására. Az építkezést a századforduló után kezdték meg és 1905. október 29-én szentelték fel.
Ablakainak mindegyike csúcsíves. Négy tornya van: a harangtorony, két oldalán a két lépcsőtoronnyal, illetve a tetőgerincen magasodó huszártorony. A 45 méter magas harangtorony földszintjén díszes bejárat, kétoldalt korinthoszi fejezetű oszlopok, fölötte kör alakú rózsaablak. A harangház ikerablakai fölött a toronyóra látható, a város adományozta, tartja fönn és világítja ki esténként, Hermann Pál szentesi órás készítette a templom építésével egy időben. A kapu két oldalán kétszakaszos támpillérek húzódnak. A lépcsőtorony, illetve a huszártornyok nyolcszögletűek. Figyelemre méltóak még a templomot díszítő vasalási munkák: a toronysisak sarkain lévő vízköpők, illetve a bejárat növényornamentikás kovácsoltvas díszítése. Az északkelet-délnyugat tengelyű templom oldalhomlokzatain négy-négy ablak és öt-öt támpillér van.
Egyhajós teremtemplom, Falai egyszínű fehérek. A bejárat felöli oldalon kőkarzat húzódik, melyet szegmentíves árkádok tartanak. A teret csúcsíves, fiókos dongaboltozatú mennyezet fedi. A templom a nyolcszög öt oldalával záródó apszisban végződik. Négy ólomüveg ablaka Jézus életének néhány jelenetét vetíti elénk. A fából készült oltárépítmény mellett áll a keresztelőmedence. Az I. világháborúban elhunyt 22 szentesi evangélikus emlékére 1925-ben díszes, szecessziós faragványokkal keretezett emléktáblát állítottak.
Stílus: neogótikus
Ülőhelyek száma: 317 ülőhely
Harangok: 1 harangja van, 181 kg-os, 70 cm alsó átmérőjű, c2 alaphangú, Ducsák István nevén Gombos Lajos öntötte Őrszentmiklóson 1970-ben.
A jelenleg mindössze egy haranggal rendelkező, impozáns szentesi evangélikus templom harangállományát a két világháború erősen "megtépázta". 1905-ben három harang készült Hönig Frigyes aradi harangöntő műhelyében. Az I. világháborúban a harangokat besorozták, helyettük 1924-ben már csak a két kisebb tudott elkészülni az evangélikus harangöntő dinasztia, Seltenhofer Frigyes Fiai soproni műhelyében. A 350 kg-os harangot a gyülekezetet alapító lelkészről, Petrovics Somáról nevezték el, ezt a II. világháború rekvirálása követelte el, így csak a kisharang maradt, amely azonban a későbbiek során megrepedt, így 1970-ben csökkentett méretben, mai formájában készült el. [2]
Cím: 6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 9,
Forrás:
[1] http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,68,0,0,1,0