Szentesi fejfák

Leírás:  A szentesi fejfákról megjelent első és legfontosabb néprajzi írás Csalog József "A szentesi református temetők gombosfái" című munkája 1957-ből.

Amikor 1991 januárjában a szentesi Középső temető gondnoksága hozzákezdett a sűrűn benőtt temető kitisztításához, az első hetek után már látszott, hogy a teljes területen több száz fej fának kell lennie és ezek tervszerű felmérésével fontos adatok nyerhetők.

A szentesi temetők, amelyekben fejfák találhatók, a város keleti részén helyezkednek el. Sorrendjük északról dél felé haladva a következő: Hékédi temető, Szeder temető, Középső református temető, Evangélikus temető, Alsó református temető. A Középső temető megnyitását 1861-ben kérelmezték a szentesi reformátusok. Ez a "Nagyvölgyi új temető" másképpen "Nagyvölgyi közép temető". Területe 1865-ben még bővült is. E Középső református temető déli felét 1968-ban kisajátították. Az ekkor szükségessé vált felszámolási munkákban részt vett Gilicze László szentes-felsőpárti református lelkész is. A Hékédi temető nevét az itteni városrészről kapta. A Szeder temető nevét a területet 1907-ben adományozó földbirtokos után nyerte.

A fejfák száma a Hékédi temetőben 35, a Szeder temetőben kb. 100, a Középső temetőben 834, az Evangélikus temetőben 11, az Alsó református temetőben kb. 100. (A Szeder- és az Alsó református temetőben a felmérés még tart, ezért szerepel becsült darabszám.) Így a szentesi temetőkben 1991-ben több mint ezer fejfa ill. fejfa csonkja található.

A szentesi fejfák ma vizsgálható legszámosabb csoportja a gombosfa formai szempontból és a megmunkálás mívessége szempontjából is osztályozható. A gombosfa földbe ásott része és az ezt követő feliratos rész fölött találhatók a faragott díszítőelemek. A leggyakoribb gombosfa típusnál a feliratos rész fölött először egy felfelé szűkülő nyak, ezen gömb alakú gomb, majd ismét egy nyak, felette körtealak és a tetején egy kihegyezett gombnak mondható, csúcsban végződő díszítőelem látható.

A szentesi gombosfa mérete és alakja a vizsgálható időszakban már nem jelezte a halott nemét, korát, családi állapotát. Pl.: található pár hónapos csecsemőnek állított, az átlagosnál jóval magasabb és vastagabb gombosfa. A magasság és a vastagság inkább a jómódot jelezte. A fiatalon elhunytak gombosfáit a századforduló időszakában még világoskékre festették.

A bemetszett feliratok három csoportba sorolhatók. Leggyakoribb az "Itt nyugszik..." formulával kezdődő. Megfigyelhető még "E sírhalom alatt fedi..." kezdősorú felirat is. Egyszerűbb sírfeliratoknál csak a név és a születési ill. a halál évszámai olvashatók. Az "ABFRA" betűk - A boldog feltámadás reménye alatt - rövidítése. A tipikus szentesi gombosfa iparos mester kezére utal, míves bognármunka.

Az igazán tehetősek a századforduló időszakától már márvány obeliszket készíttettek. A szegényebbek sírjaira a gombosfánál olcsóbb deszkafejfa, fejléc került. Ezek a sírkövek mintájára készített deszka sírjelek felül lekerekített, a két szélén a felső sarkokban akroterion dísszel ellátott formájúak. Valószínűleg nagy tömegben gyártották, ill. használták az ugyancsak deszkából készített keskeny lécre erősített, tulipánra emlékeztető, ún. sütőlapát alakú sírtáblát.  A földbe ásott deszka és keskeny léc gyors korhadása miatt a deszka sírjelekből kevés maradt fenn napjainkra.

A magyar néprajztudomány a protestánsok által használt fejfák között formai sajátosságok alapján fatönkös, oszlopos és táblás fejfákat különböztet meg. A fatönkös fejfánál a fatönk majdnem természetes állapotú. Az oszlopos fejfa minden oldalán egyformán megmunkált. A táblás fejfa deszkából kifűrészelt fejfa. A szentesi fejfák közül a kopjafejfa, a gombosfa és az obeliszket utánzó fejfa az oszlopos fejfák csoportjába, a deszkából készült fejfák a táblás fejfák közé tartoznak.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_Mk_1991/?query=%20%C3%A...

Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992) NÉPRAJZ Szakál Aurél: A szentesi fejfák 55-60.

https://www.facebook.com/493605364107290/photos/pcb.1096136460520841/109... - fotók