Szirák, evangélikus temető - a gróf Teleki család sírboltja

A sziráki temetőben, a község evangélikus templomától nem messze, öreg gesztenyefák között áll a széki gróf Teleki család 1784-ban emelt temetkezőhelye. 

 A kripta belső részében epitáfium látható, magyar és latin nyelvű vésett, aranyozott felirattal, amely szerint Róth Tamás és Wattay Borbála leánya, Teleki Józsefné Róth Johanna állíttatta 1784-ben. Az epitáfium magyar felirata egy meghatóan szép sírvers, mely az elhunyt vejének, Teleki József grófnak (1738-1796, felvilágosult politikus, író, koronaőr) a szerzeménye.  A sírbolt belső terének e reprezentatív díszítő eleme kiegészül a két oldalán egy-egy háromnegyed életnagyság méretű fehér mészkőből készült allegorikus szoborral. Az egyik koponyát tartó síró nő, a másik boldog arccal égre tekint. Az első az itt maradottak keservét, a másik az elhunytak boldogságát szimbolizálja. Az oltárszerű epitáfium oromzatán copf stílusú füzérekkel, vázákkal közrefogott Wattay-címer látható. Ezen a szinten, közvetlenül a bejárattól balra két egybeépített mészkő szarkofág található, melyeken egy-egy tardosi vörös mészkőből készült, aranyozott feliratú névtábla van elhelyezve.

A bejárati szint alatti kripta U alaprajzú dongaboltozatos tere egy kisebb fesztávolságú folyosóból és egy nagyobb fesztávolságú teremből áll. Utóbbi szolgált temetkezési helyül, a Wattay-szarkofág és a családtagok koporsói is ebben a térben voltak megtalálhatóak.

A széki gróf Teleki család sziráki sírboltjába 1784-től 1938-ig, tehát másfél századon keresztül temetkeztek. Összesen tizenöt családtagról tudjuk, hogy ide vezetett utolsó útja. Itt temették el a sírbolt építtetőjét, Teleki Józsefné Róth Johannát (1741-1813), aki felekezetének, az evangélikus egyháznak nagy támogatója volt, többek között nagyrészt az ő bőkezű adományából épült fel a Deák téri evangélikus templom. Szintén itt nyugszik férje, Rousseau és Voltaire levelezőtársa, az első hazai református országos (budai) zsinat (1791) elnöke, az epitáfium sorainak szerzője, fia, Teleki László (1764-1821) országgyűlési követ, költő, nyelvész, akiben a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának egyik első kezdeményezőjét tisztelhetjük. Gyermekei és özvegye az ő könyvtárának adományozásával alapították meg tulajdonképpen az MTA Könyvtárát. Köztük volt Teleki József (1790-1855) politikus, történetíró, aki az első elnöke lett a tudós társaságnak és öccse, Teleki László (1811-1861), akit a Magyar Nemzeti Múzeumban ravataloztak fel, és akit addig nem látott nagy, százezres tömeg búcsúztatott Pesten.

Kultuszhellyé vált a sírbolt, 2008-ban pedig hivatalosan a Nemzeti sírkert részévé nyilvánították. 

A sziráki Teleki-sírbolt sorsa a II. világháborút követően osztozott sok más főúri és nemesi kripta sorsával, hiszen kétszer is feldúlták: először a háború végén vagy azután nem sokkal, és 1955-ben vagy 1956-ban. Utóbbi pontos idejét sem ismerjük, mert az akkori sajtóban nem jelenhetett meg arról hír vagy cikk, hogy feldúlták és gázolajjal felgyújtották a kriptát, benne nagyjaink földi maradványaival. A kriptaépület több mint egy évtizedig állt tárva-nyitva, omladozva, mígnem 1967-ben tatarozták és ettől kezdve több mint negyven éven át (2009-ig) a község, illetve a temető ravatalozójaként használták.

Ötven évvel ezelőtt a kriptaépület bejárati szintjét, a külső homlokzatot és a tetőzetet hozták rendbe. A legszükségesebb munkálatok elvégzésén túl többet ekkor nem tehettek. Az alsó kriptaszinthez tehát nem nyúltak, ott a Wattay-szarkofág több száz kisebb-nagyobb darabra törve feküdt és szanaszét szórva a csontok, a megmaradt koporsódarabok. 1988-ban Ágó Mátyás építész készített egy dokumentációt a teljes, műemléki helyreállításra, de az 1990-ben elkezdett munkálatok pénz hiányában abbamaradtak és csak a tetőzet rekonstrukciójáig jutottak. 

A sírbolt alsó szintjén talált összes csontmaradványt 2016. július 19-én helyezték örök nyugalomra a kripta falában, az 1788-ban kialakított sírkamrában. 2015-ben a Nemzeti Múzeumban Antal Marianna és Kőfalvi Vidor restaurálták a mintegy háromszáz darabra összetört (2 tonna súlyú!) Wattay-szarkofágot, mely munkát a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásának köszönhetően sikerült elvégezni. 

A rekonstrukció során elkészült: az épület utólagos falszigetelése, a jövőbeli falvizesedést megakadályozó körítő szivárgórendszer beépítése, a téglafalazatban a statikailag szükséges falvarrások (vasbetonszerkezeti megerősítéssel), a külső homlokzaton a párkányzatok és a vakolat javításai és festése, a felső kriptatér falainak kifestése, továbbá az oromfal megfelelő téglafalazati kialakítása, a fedélszék és lécezés javítása, valamint a cserépfedés javítása, és új oromfali ajtó beépítése. Az ablakok javítása mellett az épület bejárati kétszárnyú ajtaja is megújult. Elvégezték az elektromos hálózat felújítását és új lámpákat is elhelyeztek. A sírbolt rekonstrukciójának fontos részét képezték a restaurálási munkák is. A már korábban restaurált (és az alsó kriptaszintről a bejárati szintre került) szarkofág után sor került a Degenfeld-Schönburg szarkofágok (2) és az epitáfium két oldalán álló mészkő szobrok (allegorikus nőalakok), valamint a kripta oltárszerű fő díszítő eleme, az epitáfium restaurálására is. [2]

A temetőben elszórtan, de nagy számban találhatók, zömében a 19. század első feléből származó sírkövek, de akad 18 századi sírkő is pl.: Carl Cleymann 1833-ban készült síremléke. [3]

1925-ben Dr. Hittrich Ödön így írta le a kriptát

Róth-Teleki Johanna koporsójánál.  

"A mai derült augusztusi nap reggelén a sziráki temetőben özv. gróf Dégenfeld Lajosné úrnő és gróf Dégenfeld Miklós úr engedelmével megnyílt előttünk Róth-Teleki Johanna grófnő kriptája. A gesztenyefákkal körülvett nagyobb kápolnaalakú épület belseje négy vasrostélyos ablakkal megvilágított terem, hol a falakon köröskörül koszorúk hervadoznak különféle színű és felírású szalagjaikkal. A terem közepén fekete deszka katafalk áll, mögötte szintén fából való szószékkel. Az ajtóval szemközt, a terem hátulsó falába illesztve két nagy vörös márványtábla látható. Tőlük jobbra és balra egy-egy gyászoló nőt ábrázoló szoboralak áll; a felső márványtábla, tetején oltárszerű díszítményekkel van ellátva, középen a gróf Teleki család címerével, a pajzsmezőben nyilat tartó jobbkarral. A terem jobb sarkában levő nyíláson leszállva csakhamar a boltíves sirkamarába értünk, hol a földre helyezett régibb és újabb koporsók között a bal sarokban szürke mészkőből való hatalmas kőkoporsó áll. A nagy kőkoporsó kőfedele is el van tólva, úgyhogy kilátszik alóla belülről egy koporsó. Itt pihen szüleivel együtt Róth-Teleki Johanna grófnő. A fedél közepén ott van kifaragva a Teleki címer, a gyertya kétes fényénél betűzzük a fedél jobb oldalára bevésett szavakat: Unica ejus filia... Johanna Róth ... Comitis . .. Uxor."  [4] 

 Forrás: 

[1] https://www.evangelikus.hu/teleki-kripta-szirak  

[2] https://mnm.hu/hu/cikk/sziraki-teleki-sirbolt-muemleki-felujitasa (Rosta József fotóival)

[3] http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/6822

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1925/?query=szir%C3%A1k...

Részlet a Harangszó, 1925-09-06 / 36. számában megjelent cikkből