Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Szószék és karzat - Bikács
| Készítés technikája | festett |
|---|---|
| Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése | szószékoltár és karzat |
A település kis evangélikus temploma közvetlenül a Türelmi Rendelet után, 1785-86 között épült. Kezdetben a gyüleket csak a templom, illetve a harangláb megépítésére kapott engedélyt.
A hajó három oldalán karzatok bővítik a belső teret: orgonakarzat, valamint faoszlopos oldalkarzatok, melyeknek a mellvédjén az ótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetekkel díszített, festett fatáblák láthatók. A faoszlopos karzatok mellvédjén levő fatáblák stílusa eltérő. Ennek oka a templom későbbi, XIX. századi bővítése. [1]
Katolikus behatásról árulkodik a szószékoltár fölötti baldachinos megoldás, az úgynevezett cibóriumos szószékoltár (Oltár fölött oszlopokon álló szilárd mennyezet >cibórium< [3]), mely egyedülálló a hazai egyházi építészettörténetben. [1]
A karzat már a középkor óta létező és gyakran használt építészeti elem volt, de téralkotó, térformáló tényezővé igazán csak a protestáns templomokban vált. A Kárpát-medencében kialakult gyakorlat szerint az artikuláris templomok (az 1681:26. törvénycikkben meghatározott helységek, melyekben az evangélikusok és reformátusok hivatalosan is gyakorolhatták vallásukat [4]) korában és közvetlenül a türelmi rendeletet követő időszakban, amikor még jelentős korlátozások voltak érvényben a templomok külső kialakítását és alapterületét illetően, a minél nagyobb létszámú hallgatóság elhelyezését oldották meg használatukkal. A belső térbe hangsúlyosan belépő elemek erőteljes vízszintes vonala a bejárattól a szószékoltárig vezette a belépő tekintetét, és meghatározta a figyelem irányát.
Magyarországon karzatképek a Dunántúlon csak Tolna megyében találhatók, és jelenlétük erős szálakkal kötődik a bevándorolt németség kulturális hagyományaihoz. A Tolna megyei evangélikus templomok közül tíz helyen van jelenleg is festett karzatkép (Bikács, Bonyhád, Felsőnána, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kéty, Mekényes, Murga, Sárszentlőrinc és Varsád). A feliratokkal vagy bibliai idézetekkel kiegészített karzatképeket Bonyhád kivételével valamennyi templomban a karzatok puszta deszkáira festették, legfeljebb némelyiküket faragott-festett kerettel látták el. A táblaképeket idéző jelenetek az adott templomon belül minden esetben egységes méretűek, és egy minden templomban sajátos módon meghatározott és felépített sorrendet követnek.
A templomkarzatok legtöbbjén az apostolok és a bibliai jelenetek közötti elválasztó elemként festett vázák, virágcsokrok és növényi ornamensek szolgálnak. Az igen változatos alakot öltő, többnyire copf stílusú vázák még a templomon belül is egyediek. Közöttük még véletlenül sem lehet fellelni két egyforma darabot. A festett karzatú evangélikus templomok között csak Bikácson, Kétyen, Mekényesen és Varsádon jelennek meg ilyen motívumokkal díszített mezők. A vázákat Bikács kivételével, ahol egy-egy stilizált levelekből összeálló forma is megtalálható, szinte mindenütt jellegzetes virágfüzérek, fonatdíszek, indák és rózsacsokrok egészítik ki. [5]
A bikácsi karzat egésze festett, rajta a kék alapszín dominál, a feliratok német nyelvűek. Fűrészelt, hullámos kialakítású alsó széle egyszerű, festett virágmotívumokkal díszített. A szintén festett keretű táblaképek között, elválasztó elemként ugyancsak kék alapszínű, festett, korinthoszi fejezetet imitáló oszlopok állnak. A képeken belül maguk a bibliai jelenetek nagyobb perspektívából, tájba helyezve, messzebbről vannak ábrázolva, ami a festő számára lehetővé tette, hogy kevesebbet foglalkozzon a nagyobb rajztudást igénylő arcok kidolgozásával. A történetben szereplő alakok ábrázolása anatómiailag viszonylag pontos, a lendületes, térbe helyezett ábrázolásmód pedig a bibliai történeteket elbeszélésszerűen, a maguk folyamatában mutatja be, ami azonban egyáltalán nem mondható el a bővítés után készült sokkal statikusabb, síkszerűen ábrázolt jelenetekről. A képsorozatot készítő festő számára különösen fontos volt a háttérként megfestett táj pontos ábrázolása. Maga a háttér egyik képen sem passzív keretként szolgál a jelenethez, hanem élő növényekből, fákból és felhőkből áll össze. Minden képen az ábrázolt történet tartalmához igazodó, egyedi kialakítású háttér előtt zajlik a cselekmény.
A templombővítés után készült dilettánsabb karzatképek pedig az előző képek stílusát utánozni próbáló, szinte gyerekrajz-szerűen naiv ábrázolások.
Német viszonylatban eddig nem sikerült analógiát illetve közvetlen párhuzamot találni, melyet a színhasználatban és a kompozícióban ezeknél a karzatképeknél előképként lehetne említeni. Annál inkább található párhuzam a felvidéki, javarészt szlovák eredetű evangélikus emlékekkel. Kezdetben ugyanis jelentősebb szlovák evangélikusság is érkezett Tolna megyébe.
Bikács karzatképei a szószékoltár felől nézve a hajóban, a baloldali karzaton kezdődnek és a bejárat felé haladnak, majd ott visszafordulnak, és a szószékoltárig tartanak. A karzatok rövid, szószékoltár felé eső oldalain 2-2 festett váza látható. Egyfajta szimmetriára való törekvés fedezhető fel a karzatképek között abban is, hogy a karzatok két oldalán egyenlő arányban szerepelnek az ó- és az újszövetségi jelenetek.
A templom tornyának építésekor a karzatot is megtoldották másfél ablaktengelynyivel, azaz a karzat vonatkozásában három-három képpel. Ezek szerint pótlólag került fel a karzatokra a 9., 10., 11. kép az Ószövetségből illetve a 12., 13., 14. kép az Újszövetségből. Ezen kívül még átfestették a 15. képet is, mivel az valószínűleg a régi templomban az első újszövetségi képet, feltehetően Jézus születését ábrázolta. A 15. kép egyes elemei a korábban készült képekére hasonlítanak (fák, nap), míg az alakok és az épületek megformálása már a későbbi művész provinciálisabb stílusára utalnak. Ezen kívül még megfigyelhető a felirat újraalapozásának kopása alól előtűnő régi felirat egy-egy olvashatatlan foszlánya is. A két korszak között eltérőek a képkeretek virágmotívumai és az elválasztó oszlopok megformálása is. Ennek ellenére a képsor teljesnek tekinthető. [6]
Forrás:
[1] http://tolnavar.hu/aktualis/2017/10/oltari-kirandulohely-elo-barokk-csod...
[2] https://epitesimegoldasok.hu/muemleki-tetoszerkezet-komplex-rekonstrukci...
[3] http://tar.liturgia.hu/Liturgia/Liturgikus%20Lexikon/lexikon/litlexb.htm
[4] http://lexikon.katolikus.hu/A/artikul%C3%A1ris%20helyek.html
[5] http://www.evangelikus.hu/karzatok-karzatfestmenyek
Fotók
