Tákos Református Templom

A tákosi református templom legrégibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő kazettán olvashatjuk: "ANNO 1766-ban, DIE 30 JUNY." Azt tartják róla, hogy: "A nép emelte magának, fából és sárból", abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ, a fát a reformáció híveitől.  A templom malomköveken áll, erre kerültek a nagyméretű fagerendák. Favázas rendszerben épült, az 1766-ban épített résznél a favázat paticsfal tölti ki. 1784-ben a templomot megnagyobbították, elkészült a "renováta". A kazettán olvashatjuk: RENOVATA: ANNO 1784. Ez a rész is gerendavázas, de a régitől abban különbözik, hogy itt vályog a vázkitöltő elem. A templom keleten sokszögben végződik. A bejárat előtt kontytetős "cinterem" foglal helyet.
A templom pacsitfala ellenére is dacol az idővel. A festett fakazettás mennyezete, berendezése, karzata adja az igazi értékét. A színes mennyezet készítője a nevét egy kazettán meghagyta: "ÉN ASZTALOS LÁNDOR FERENC CSINÁLTAM A JÓ ISTEN SEGEDELME ÁLTAL, BARÁTH MIHÁLY EGYHAZFISÁGÁBAN. ANNO 1766 DIE 30 JUNY."
Az építtető nevét is megtaláljuk a mennyezeten: "AZ TÁKOSI NEMES REFORMATA, SZENT EKLESIA ÉPÍTTETTE EGYENLŐ AKARATBUL, AZ EKLESIA PÉNZIBÜL, ISTEN SEGEDELME ÁLTAL". [1]

A berendezések közül kiemelkedik a fedeles stallum vagy papi szék (készült: 1767), ahol a mindenkori református lelkész családja foglalt helyet. [2]

A módosabb gazdák az első sorokban családi széket csináltattak. Megtalálható a Buday László 1766-ban, és Dancs Imre 1767-ben készített családi széke. [1]

Dancs Imre székén található egy faragott-festett kerecsensólyom, ami a magyarság közkedvelt szimbólumának, egy turulmadárnak felel meg. Buday László széke egyszerűbb, puritánabb kiképzésű. A falusi kántortanító széke mellvédjén a paradicsom jelképei láthatók: életfa, alma, körte, dinnye és allegorikus gyümölcsábrázolások. A bejáratnál lévő pad előlapján ismétlődik az életfa motívum. A mester a szószéken nyújtotta tudása legjavát. Arányos, szépen tagolt, hangvető koronáján bibliai idézet is van, 1766-ban készült. [2]

A karzatot 1779. július 10-én fejezte be a mester. Kezemunkáját dicséri a szép fedeles stallum, a szószék és a szószék-korona is. Az asztalosmester tákosi volt. A kazettás mennyezeten nem található két egyforma tábla, mind a kilencvennégyet különböző beregi motívumokkal festette ki alkotója. A színpompás mennyezet és berendezés jól érvényesül az egyszerű fehérre meszelt falak között. A fehér fal a népi puritánság jelképe. [1]

A festett táblákon produkált művészetével Asztalos Lándor Ferenc mesterségének csúcsára jutott. Remekművében a kései reneszánsz virágos-gránátalmás úrhímzésre emlékeztető motívumkincse fedezhető fel, amelyben igazán otthon érezte magát. A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, szivek, tulipánok, levélkék, futó "S" motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Két-három táblán felfedezhető egy aszimmetrikus, barokk csigavonal is.
Az egész olyan, mint egy tavaszi virágos, sziporkázó rét. [2]

A templom padozata döngölt.agyag. Ajtaja kívülről lécbordázatos, hátlapját egyetlen fából faragták ki. Kovácsoltvas zára eredeti. Meredek fedelét zsindely fedi.
1766-ban Lukács János "áts" mester megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas tornyot, fából. 1948-ban a torony állapota kritikussá vált, emiatt elrendelték a lebontását; megmenteni már nem lehetett. Kokas Sándor, csarodai ácsmester ennek bontási anyagából építette a mai haranglábat, 1948-ban. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben és 1968-ban megújította a zsindelyfedést. Így, e megújított külsőben érte meg fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belsejét, festését tekintve azonban eredeti maradt. [1]

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_10_Honism/?pg=47&l...

[2] http://www.takos.hu/index.php/tourizmus/a-mezitlabas-notre-dame

[3] https://bagyinszki.eu/archives/559 - fotók