Tengelici Evangélikus Templom
Az építés éve | 1937 |
---|---|
Tervező | Sándy Gyula |
Az első telepesek 38 községből érkeztek, és rövid 2-3 év alatt felépítették házaikat, gazdasági épületeiket. A német anyanyelvűek Jánosmajorban és Kishídján telepedtek le elsősorban, de többen választották Kistengelicet, a mai faluközpontot. Az evangélikusok nagyobb arányú megjelenése az 1900-as évek elejére tehető.
A két protestáns felekezet istentiszteleteit az iskola egy-egy tantermében tartotta. Feltétlenül meg kell említeni Szepes János nevét, aki 1916-tól mint lévita kántortanító szolgálta az evangélikus híveket. [2]
A tengelici evangélikus gyülekezetben a lelkészi szolgálatot 1935-ig Szekszárdról látták el.
Az egyházközség első önálló lelkésze 1935-től Lehel Ferenc lett, aki fiatalos lendülettel és lelkesedéssel végezte szolgálatát. Templomépítő terveit az egyházközség felnőtt tagjai eleinte aggodalommal hallgatták. Attól féltek, hogy a közösség anyagilag összeroppan, és lelkileg is szétzilálódik. Lehel Ferenc céljait nagy kitartással valósította meg, melynek köszönhetően, Sándy Gyula tervei alapján, bámulatos gyorsasággal felépült a templom, amit 1937. május 2-án Kapi Béla püspök szentelt fel. [3]
"Kívülről jött szeretet gyújtotta lángra a tengelici gyülekezetet. Rajaobelina Prosper madagaszkári lelkész Magyarországon jártakor megtudta, hogy szeretnénk itt egy kis templomot. Ezt mondta: Elmegyek én veled. És elindultunk gyűjtőkörútra. Elmondta azt, hogy eljött Madagaszkár szigetéről, hogy találkozzék keresztyénekkel. ." - emlékezik Lehel Ferenc lelkész. [2]
Hogyan került kapcsolatba a madagaszkári barna bőrű lelkész a tengelici közösséggel?
"Az Úr útai csodálatosan egyszerűek. Elmondhatjuk így is: a világ- konferencián összetalálkozik Rajaobelina Prosper a tengelici gyülekezet lelkészével, Lehel Ferenccel, akivel együtt hallgatták a párisi egyetemen a hittudományokat, feltárják egymás előtt szívük gondolatait s Rajaobelina annyira szívére veszi a tengelici gyülekezet ügyét, hogy elhalasztván egy tanulmányutat, előadó körútra indul a magyarországi protestáns gyülekezetekbe és ennek tiszta jövedelmét, mintegy 1,200 pengőt odaadja a tengelici templom felépítésére s ezzel elindítja a templomépítési lavinát Tengelicen."
Sándy Gyula igazi magyaros, evangélikus stílusú épületet tervezett. Igyekezett olcsó megoldásokat találni. Ilyen volt például a torony eternit lapokai való oldalburkolása, mely a szaklapokat is foglalkoztatta.
A kivitelezés Kajdi József, kölesdi építési vállalkozó és Fajth János asztalos evangélikus lelkiismeretességét és olcsó szakmunkáját dicséri. Hepp szekszárdi faszobrász csillárja magyaros, ízléses, művészi munka.
A templom hossza az elöl álló toronnyal együtt 22 méter, szélessége 11 méter. Befogadó képessége 300 ülőhely, 100 állóhely.
Május 2-án 40 községből egybezarándokolt 1000 főnyi tömeg várta a templom diszkapuja előtt a felavatásra érkező D. Kapi Béla püspököt. [4]
A templomnak 1 harangja van: 320 kg-os 85 cm alsó átmérőjű, a1 alaphangú. Szlezák László öntötte Budapesten 1937-ben, a templomépítés évében. [5]
Forrás:
[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnamegyeiUjsag_1937/?query=teng...
[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1987/?query=az%20...
[3] https://tengelic.lutheran.hu/21000000
[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1937/?query=vars%C3%A1d...