Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2020 Május
 

Tessedik Sámuel szobra

53 éven át volt a szarvasi gyülekezet lelkésze, templomot épített és korszerű gazdasági iskolát hozott létre.
Település: 
A készítés éve 1942
Alkotó Kiviczky Hugó
Milyen alkalomból készült? Tessedik Sámuel születésének 200. évfordulója alkalmából készült.
Ábrázolt személy, vagy esemény bemutatása Evangélikus lelkész, tudós, iskolaszervező
Tessedik Sámuel szobra

A Pest megyei Albertiben született 1742. április 20-án. Német anyanyelvű, de szlovákul is tudó apja evangélikus lelkész volt Békéscsabán (1744–1749), édesanyja a pozsonyi származású (német ajkú) Lang Erzsébet. Tessedik 1767-ben lett segédlelkész az ekkor 5000 lelket számláló Szarvason. 1769-ben feleségül vette elődje, Markovitz Mátyás lelkész leányát, akinek halála (1791) után Lissoviny Karolinával kötött újra házasságot. Első feleségétől 13, a másodiktól 5 gyermeke született. 2 gyermeket neveltek második felesége házasságából. A 20 gyermekből 9 érte meg a felnőttkort. 1820-ban bekövetkezett haláláig 53 éven át volt a gyülekezet tudós lelkésze, vezetője, az egész község tanítója, oktatója. Tessedik olvasókönyvet írt és szerkesztett, amely a maga nemében elsőnek számított a magyar evangélikus iskolákban. Könyvét a szarvasi egyházközség nyomtatta ki Pozsonyban.

1784-ben jelent a Der Landmann in Ungarn… című munkája, amit fő művének tartanak. Két év múlva, 1786-ban adták ki magyarul Kónyi János fordításában A parasztember Magyarországban mitsoda és mi lehetne címmel. Munkájában egyfelől társadalmi kérdésekkel foglalkozik, a magyar paraszt helyzetét írja le megfogalmazva nézeteit a korabeli feudális társadalomról, másfelől – az írása második felében – egy „eszményi” falu képét vázolta fel. E munkája összhangban van iskolaszervezői és településrendezői tevékenységével.

A Szarvas és Vidéke így ír szobrának leleplezéséről: http://epa.oszk.hu/01900/01970/01397/pdf/EPA01970_SZVID_1942_037.pdf

Utolsó frissítés
2016.04.04.