Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Túronyi Református Templom
Leírás: Támfallal védett, domboldalon kialakított térségen, szabadon áll. Tornya a főbejárattal Ny felé tekint, mellékbejárata a hajó déli falán nyílik. A toronysisak 2004-ben készült.
Építésének ideje: A XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek. A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. Miután a templom a reformátusok kezére került, lebontották az oltárt, eltávolították a falfestményeket is. A Rákóczi-szabadságharc éveiben, 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is felégették. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot. Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült. 1880-ban karzatot építettek a szentélyben. 1913-ban tatarozták, a kazettás mennyezetet lebontották. Náhány tábla megmaradt. Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.
Stílus: Román, XIII. sz.; szentély, gótikus; torony, megkésett klasszicizáló késő barokk jegyekkel.
Ülőhelyek száma: 50-60.
Berendezés: Fából készült festett szószék, pelikános koronával, festett Mózes-szék, két oszlopon álló festett fa karzet a hajó Ny-i végén.
Harangok: A nagyharang tömege
Forrás: Lázár Gy. Levente – Református templomok Baranyában, Pécs, 2011., 131.