Vajda Péter Evangélikus Gimnázium - Szarvas

Az evangélikus egyházmegyei gyűlés 1802. május 19-én ült össze a templomban, és kimondta a gimnázium megalapítását. Az iskola tanítási tervezete latin nyelvű bölcsészeti-theológiai irányzatú, helyhiány miatt azonban nem Szarvason, hanem Mezőberényben kezdte meg működését. 1830-tól az addig jól működő iskola helyzete romlott, és Szarvason mozgalom indult az áttelepítés érdekében. Az áttelepítés lehetőségét teremtette meg, hogy Tessedik Sámuel iskolája megszűnt, épülete üresen állt, gr. Bolza József komoly adományt ajánlott fel a gimnázium működtetésére. Bolza József gróf 1833. jun. 2-án kelt levelében bejelentette, hogy „az emlitett gymnasiumnak Szarvasra leendő alapítására a közlegelőből kivágatandó 280 hold szántó, kaszáló s legelő földet, 25 holdból álló botanikus kertet, két malomhelyet és a megkívántató belső fundusokat rendes óvások mellett kész kiszolgáltatni az uradalom."  A földesúri adományokat követte az evangélikus egyház adománya is.

1843-1849  közötti éveket felemelkedés korszakaként tartják nyilván, de Vajda Péter korának is nevezik. Vajda Péter intézkedései helyreállították az iskola tekintélyét: megfelelően képzett és emberi tartású tanári gárdát toborzott (Ballagi Mór, Greguss Ágost), bevezette a szakrendszerű tanítást, könyvtárat szervezett, ösztöndíjakat alapított, megszüntette a testi fenyítést, nagyobb teret kapott a természettudományok tanítása, önképző társaságot szervezett.

Az 1861/62-es tanévben (Magyarországon 1851-ben) Szarvason megtartották az első érettségi vizsgát. A szarvasi volt a környék egyetlen evangélikus nyolcosztályos főgimnáziuma. Ugyanebben a tanévben elkezdődött a tanítóképzés is.

A tanulói létszám emelkedése s a taneszközök gyarapodása az iskolaépület kibővítését követelték. Az emelet magasságát felemelték, megépítették a középső szárnyat s amikor 1872 szeptember 16-án a tanítás az újjáalakított épületben vette kezdetét, azt lehetett hinni, hogy a változások kora lejárt s az akkori helyzet legalább is hosszú időre állandósult. 

A régi épületet történelmi emlékek százainak rajzása tette kedvessé; ámde egyrészt ismét szűkké, másrészt a fejlődő pedagógia követelte igények számára célszerűtlenné vált. Nemcsak a többszáz főnyi tanulóságot kellett befogadnia, de még a tanároknak is hajlékot adnia. Egyik szobájában született Inczédy László (Lukesch István). Abban a földszinti szobában pedig, amely a főbejárattól balra van, feküdt ravatalán  Vajda Péter. 

Az állam  épitkezési segély cimén 210 000 koronát adott, mely pénzből felépülhetett az új iskola.   A felavatás fényes ünnepségek közt történt; a „büszke, hatalmas, modern palota"* korszakot zárt le és korszakot nyitott a gimnázium történetében.  * Székely Sándor ódájából. Az új, teljesen felszerelt intézményben a tanítás 1906. október 2-án indult meg.

A szertárak javarészének alapjait is a Wenckheim-család vetette meg. A gyűjtemények mai állapotát a következő számadatok tüntetik fel: az ifjúsági könyvtárak állománya 1773 kötet; a régiségtára 393, az éremtáré 5263, a földrajzi és történeti szertáré 388. a fizikai szertáré 1515 darab és 40 kötet könyv, a természetrajzi szertáré 7963, a vetíthető képeké 541, a rajzszertáré 1741, a filológiai szertáré 1157, a zeneszertáré 10, a tornaszertáré 616 darb.

Az iskola irányítását a tankerületi igazgatóság és az egyházmegye közösen látta el.

Az I. világháború idején tanárokat, tanulókat hívtak be katonai szolgálatra, bevezették a hadi-érettségit, az épület egy részét katonai kórház céljaira foglalták le. A II. világháború miatt a tantestület jelentős része katonai szolgálatra bevonult, helyettük a nyugállományú tanárok végezték az oktatást. A német megszállást követően német hadikórháznak rendezték be az iskolát, ami 1944 októberétől szovjet kórház lett. Az oktatás 1945. januárjában indult meg.

1948. június 30-án kimondták az egyházi iskolák államosítását: megváltozott az iskola élete, irányítása, felügyelete. 1959-ben a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Szarvasra helyezése miatt a gimnáziumnak el kellett költöznie a Luther Árvaházba, ami anyagi és erkölcsi kárral járt.

1977-ben az iskola alapításának 175. évfordulóján a muzeális könyvtár a Múzeum épületébe költözött.

2012. szeptember 1-jén ismét Evangélikus Gimnáziumként nyitotta meg kapuit. 2014 augusztusában ismét költöztek: a tanév az Újtemplom mellett álló, szépen felújított épületben kezdődött. 

Végül néhány mondat a gimnázium könyvtáráról:

A gimnázium gyűjteményei között gazdagságánál fogva első helyen áll a könyvtár. Keletkezésének időpontja szintén egybeesik — minden valószínűség szerint — a gimnázium keletkezésével. A Wenkheim-család u. i. több más gyűjteménnyel együtt könyvtárát is a gimnáziumnak adta.

Nem egy régi kötet lapjain felismerhetjük jegyzetekben Tessedik kezeirását.  Vétel utján kerültek oda Vajda Péter, ...könyvei, mig Lányi Gusztáv ezer kötetet meghaladó könyvtárát az örökösök ajándékképen adták.  A rendezés után 1854-ben 2807 kötetről számolnak be, hozzátéve, hogy az előző években több ezer kötet veszett el. Két év múlva a kötetek száma 4657, 1890-ben 13.350, 1933-ban 33.137  1998-2003 között megtörtént az iskola épületének teljes rekonstrukciója, sportcsarnokkal való bővítése.

Több mint száztíz éve két evangélikus tanító szerkesztett egy két nyelvű olvasókönyvet, az evangélikus elemi iskolák második osztályos tanulóinak. Célja talán nem csak az olvasás megtanítása, megszerettetése volt. Fejezeteinek mondatai között ott bújnak meg – az akár ma is betartandó, megfontolandó – erkölcsi tanácsok.

http://www.newjsag.hu/2011/08/04/intelmek-1899-bl/

Cím: 5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 43. sz.

Forrás: http://www.vajdaevang.hu/index.php/2012-09-27-11-44-50

Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_0...