Zalameggyesi Evangélikus Templom
| Az építés éve | 1936-1939. |
|---|
A zalameggyesi evangélikus fília a kezdetektől fogva Zalagalsához (ma Veszprémgalsa) tartozott. Arról nem szólnak a korabeli dokumentumok, hogy a templomépítés előtt hogyan zajlott a lelkigondozás a község hívei között. Az 1921-ben a faluba látogató püspök buzdította a híveket, hogy tartsanak vallásos összejöveteleket, sürgetve őket arra, hogy fokozottabb mértékben foglalkozzanak a szórványbeli hívekkel, különösen az ifjúsággal. A hívek kérelmére Ovádi Lajos házánál gyűltek össze az evangélikusok.
Ekkor már volt egy katolikusokkal közös harangláb, amelynek harangjait az I. világháborúban elvitték. 1925-ben önttettek egy 110 kg-os új harangot egy soproni mesternél, amit elhelyeztek ugyanezen haranglábra. Ennek felavatása ugyanazon év április 19-én történt meg.
A templomépítés terve akkor fogant meg a kis szórványgyülekezet tagjaiban, amikor 1927-ben Péter Ákos telket hagyományozott nekik, végrendelete szerint templomi céllal. 1935-ben engedélyt kaptak az egyházmegyétől a templomépítésre. A tervek szerint az épület egyúttal kultúrház céljait is szolgálta volna. Az első terv két bejáratú, elmozdítható rekeszfalú épületet álmodott meg.
1936. szeptember 6-án történt meg az alapkőletétel, amelyen Péter Ernő versét Tóth Lenke mondta el. Ez a költemény már jelezte a lelkes hívek azon szándékát, hogy a tervekben még nem szereplő torony is megépüljön. Tóth Elek akkori gondnok lelkes vezetése mellett folyt az építkezés. Még csak az alapozásnál tartottak, amikor az az óhaj fogalmazódott meg, hogy építsék meg a tornyot, mivel a római katolikusok is templomot építenek, és az eddig közös haranglábon felállított evangélikus harangot is el kell helyezni. Az akkori lelkész (Sikos Gyula) megjegyezte, hogy addig említést se tegyenek a toronyról, amíg legalább 500 Pengő alapot nem gyűjtenek össze. Négy nap múlva 615 Pengővel jelentkeztek nála. (A történetíró megemlíti, hogy a torony építéséhez már jóval korábban, 1909-ben voltak tervek, csak a kivitel elmaradt.)
További személyes gyűjtést végeztek a zalagalsai anyagyülekezet területén. A Harangszóban megjelent hirdetésre is érkeztek adományok - többek között Rákospalotáról, Szombathelyről. Minisztériumi engedéllyel szélesebb körű gyűjtést is lehetett folytatni. Segélyek érkeztek a Gusztáv Adolf Gyámintézettől, más hivatalos szervektől és az államtól. Ilyen segítség mellett épülhetett meg a templom - tornyával együtt - Kolics József jánosházi képesített kőműves és Berenkovics György építőmester vezetése és felelőssége mellett. Szűcs Lajos zalagalsai és Somogyi János nemeskeresztúri asztalosok készítették el a nyílászárókat és a belső famunkákat.
A templomépítés teljes költsége (az eredeti 1800 P helyett) 5700 P lett. Ezen kívül harmóniumot, és egy második, 67 kg-os harangot vásároltak.
Az oltár felszereléséhez adományoztak oltár- és kehelyterítőt, 4 db gyertyatartót, szószékterítőt, perselyt, oltárszőnyeget. A nőegylet tagjai festették be a templomot. Németh Kálmán rigácsi tanító adományként festette meg az oltárképet. A csillár két család világháborúban hősi halált halt tagjainak emlékére adományként került Isten házába. Az oltárra helyezett Biblia tartójára is készítettek terítőt, valamint a bejárat fölé "Erős vár a mi Istenünk" feliratot.
A templom felszentelését 1939. június 4-én (Szentháromság vasárnapján) végezte Takáts Elek főesperes,kormányfőtanácsos mint püspöki megbízott.
1999-ben ünnepelték a templom 60. születésnapját. A polgármesteri hivatal teljes anyagi tehervállalásával megtörtént a templom belső terének teljes felújítása: villanyvezetékek cseréje, vakolás, festés. A gyülekezeti tagok gyűjtésének eredményével, és külső egyházi, valamint önkormányzati támogatással megjavíttatták a toronysisakot, lefesttették a templom északi homlokzatát és a tornyot. Alsósági vállalkozó adományaként újíttatták fel a gyertyatartókat, megjavíttatták a harmóniumot, valamint új feszületet vásároltak az oltárra. Adományként csillárt kaptak egy Zalameggyesről elszármazott személytől.
A 2007 nyarán elkészült munkában is tapasztalható volt az itt és a környékben élők összefogása - felekezetre való tekintet nélkül: a zalameggyesi evangélikus gondnok római katolikus leánya mozgatta a felújítási munkálatokat, a rigácsi evangélikus gondnok a faszerkezetek javítását végezte el, az önkormányzat is részt vállalt a költségekből (finanszírozta a harangok automatizálását, a szükséges villanyszerelést, valamint a festés anyagköltségét).
Sárvári evangélikus vállalkozó javította meg a templom lábazatát, szerelte föl az új esőcsatornát, készítette el az új járdát a templom előtt, a répcelaki evangélikus templom felújítása során elbontott hasított márványlapokkal burkolta a templom előterét. A beruházás költségeinek felét a Veszprémi Evangélikus Egyházmegyétől kapták építési segélyként, a másik felét helybéli és elszármazott zalameggyesiek gyűjtötték össze. Vető István helyettes lelkész (Zalameggyes, 2007. augusztus 19.) [2]
Forrás:
[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1939/?query=Zalameggyes...
Harangszó, 1939-06-11 / 24. szám
Fotók
