Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
8200 Veszprém, Török Ignác utca 1.
Telefon: 
+36 88 401 422
Reformációs projekt koordinátora
Márkusné Vörös Hajnalka
markusne.voros.hajnalka@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018 Május
 

„Összefoglaló és következtetések az "Utazás Wittenbergbe" országos versenyről

A közelmúltban jelent meg Márkusné Vörös Hajnalka tollából a "Forrásfeldolgozás másként - A Magyar Nemzeti Levéltár „Utazás Wittenbergbe” vetélkedőjének tanulságai" című publikáció a Magyar Református Nevelés online folyóiratban. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának főlevéltárosa a cikkben előbb átfogóan ismerteti az MNL reformációs projektjeit: forrásfeltárásokat és forrásközléseket, iratválogatásokat, vándorkiállítást, a levéltári foglalkozásokat, online tananyagot és foglalkoztatókat, és természetesen az országos versenyt, melyeken való részvétel a vetélkedőn való teljesítmény fontos építőelem lett. Reméljük, hogy a gyakorló pedagógusok, pedagógiai intézetek és a levéltárak együttműködésének lesz folytatása. A cikket a Magyar Református Nevelés kiadója, a Református Pedagógiai Intézet engedélyével tesszük közzé.
„Összefoglaló és következtetések az "Utazás Wittenbergbe" országos versenyről

Forrásfeldolgozás másként

A Magyar Nemzeti Levéltár „Utazás Wittenbergbe” vetélkedőjének tanulságai

 

A hazai levéltárak, mint speciális tudás- és információtárak viszonylag későn kezdtek részt venni az alap- és középfokú oktatásban, néhány éve azonban kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott levéltárosok – egymástól függetlenül szerveződve – számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak.

Ezek a foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is. Az új kezdeményezések sokszínűségére szeretnénk példaként bemutatni az „Utazás Wittenbergben” vetélkedő előkészítése és lebonyolítása során szerzett tapasztalatainkat.

 

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) reformációs projektjei

A reformáció és a magyar protestantizmus 500 éves történetének forrásait feltáró és bemutató levéltári projekt az MNL megalakulása óta (2012) az egyik legsikeresebb, a Reformáció Emlékbizottság támogatásával megvalósuló munka, amelynek keretében valamennyi tagintézmény – az Országos Levéltár és a megyei levéltárak – egységes elvek mentén dolgoznak és az így létrejövő eredmények országos szinten is összekapcsolódnak.

 

A vállalt feladatok alapját a forrásfeltárás jelenti, s az eredmények is erre épülnek rá. Száz évvel ezelőtt volt hasonló nagyságú alapkutatás, amely akkor elsősorban az egyházi levéltárak forrásait dolgozta fel és tette közkinccsé. Jelenleg három nagy területen történik alapkutatás: a Mohács előtti oklevelek közzétételét folytatva az 1526-1570 közötti időszak forrásai kerülnek darab szintű feltárásra és digitalizálásra, ahogy a megyei levéltárakban őrzött, a reformáció 500 éves helyi történetéhez köthető közigazgatási, egyházi, családi, személyi iratait is digitalizálják, és közös adatbázisban teszik kutathatóvá a munkatársak. A feltárás kiterjed a határon túli levéltári anyagra is, különös tekintettel a reformáció terjedésére a szabad királyi városokban.

 

A forrásfeltárás és a tudományos kutatások eredményei részben az MNL külön e célra fejlesztett Reformáció MNL honlapján (http://reformacio.mnl.gov.hu ), részben nyomtatott formában válnak hozzáférhetővé mind a szakma, mind a nagyközönség számára. Érdemes böngészni a folyamatosan bővülő tartalmat, mert az oktatás szempontjából is értékes tartalmak válnak elérhetővé, többek között a reformáció magyar kultúrtörténeti gazdagságát számba vevő protestáns kulturális adatbank, amely kiterjed a zene, az irodalom, az épített örökség tárgykörére és a Publikációk, kiadványok, forrásközlések menü alatt közölt több száz (jegyzetekkel és képekkel ellátott) rövid forrásközlés, amely térben és időben is gazdag tárházát nyújtja a reformáció hazai dokumentumainak.

 

A Magyar Nemzeti Levéltár valamennyi tagintézménye egy-egy nyomtatásban is megjelenő forráskötetet, valamint egy reprezentatív képes albumot is összeállított az általa őrzött forrásokból, kiemelve az iratanyag helyi sajátosságait és a protestáns felekezetek történetének érdekes részleteit.

 

A Magyar Nemzeti Levéltár 21 tagintézményének reprezentatív iratválogatásából készült a „Vissza a forrásokhoz” című vándorkiállítás, amely szintén szélesítheti a diákok látókörét és a tanításban hasznosítható források számát. A 22 molinó a forrásokon keresztül mutatja be a lutheri gondolat magyarországi elterjedését, a protestáns egyházak létrejöttét, az egyházszervezeti egységek kialakulását, az egyházak és az állam viszonyát. A társadalmi szerepvállalás, a kultúra, a magyar nyelvű egyházi és világi irodalom fejlődése, a bibliafordítások és a nyomdászat, nevezetes iskolák, a közösségi élet színterei, a templomépítés, az egyesületi élet, az évfordulók, jeles személyek életútja mind-mind megjelenik a dokumentumok segítségével. Minden részt vevő intézmény iratválogatásaival igyekezett saját régiójának jellegzetességeit bemutatni.

 

Végül, de nem utolsósorban kiemelt szerepet kapott a reformációs projektek sorában a levéltár-pedagógiai foglalkozásokra alapozott „Utazás Wittenbergbe” című, az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak, valamint a középiskolás diákoknak szóló verseny, amelynek célja, hogy a diákok figyelmét felhívjuk az írott és képi források gazdagságára, azok alkotó feldolgozásának szépségére, hogy belső világuk bevonásával felfedezzék az elmúlt 500 év társadalmi együttélési tapasztalataiból kikristályosodott erkölcsi, etikai szabályok, együttélési stratégiák máig ható tanulságait.

 

Online tananyag és foglalkoztató füzet

A reformáció témaköre meglehetősen szűkszavú az általános és középiskolás tananyagban. Az érdeklődés felkeltésére és a levéltári foglalkozások háttéranyagának bővítésére dolgozta ki egy vidéki és fővárosi levéltárosokból álló, levéltár-pedagógiai gyakorlattal rendelkező lelkes csapat azt az online ismeretanyagot a hozzá tartozó foglalkoztató füzettel együtt, amely a verseny első két fordulójának is az alapjául szolgált. Az elkészült online segédanyag azontúl, hogy a reformációtörténet alapismereteit foglalja össze (irányzatok, személyek, fogalmak, protestáns jelképek, eseménytörténeti áttekintés), olyan izgalmas forrásokat kínál feldolgozásra, mint Károli Gáspár, Lorántffy Zsuzsanna, Sztehlo Gábor egy-egy levele, az 1674-es gályarabper tanúvallomásai, Misztótfalusi Kis Miklós betűmintalapja, királyi és megyei pátensek, egyesületi alapszabályok, panaszlevelek, templomok és iskolák tervrajzai, képek stb. több tucat érdekes, eredeti dokumentumot. A foglalkoztató füzet feladatai a források feldolgozására adnak javaslatokat, ötleteket, játékos megoldásokat.

 

A munka első szakaszának tapasztalatlanságait mutatja, hogy az akkor még kipróbálás előtt álló foglalkoztató füzetben nem jelöltük, hogy az egyes feladatok milyen korosztály számára készültek, ahogy arra sem gondoltunk, hogy az online segédanyagba „behívott” források átírás nélkül a legtöbb esetben csupán szemléltetésre lesznek felhasználhatók. Erre a későbbi gyakorlat hívta fel a figyelmünket.

 

[Az „Utazás Wittenbergbe” A reformáció történetének ötszáz éve Magyarországon” című on-line tananyag és a nyomtatott foglalkoztató füzet hozzáférhető az országos és a megyei levéltárakban és a MNL honlapján (http://reformacio.mnl.gov.hu/utazas_wittenbergbe_a_reformacio_tortenetenek_otszaz_eve_magyarorszagon ).]

 

Levéltár-pedagógiai foglalkozások

Az országos versenyre való felkészítés majd a verseny alapját a reformációs témájú levéltári órák jelentették. A foglalkozások minden megyében és a fővárosban 2016 októberében indultak és az országos verseny végéig segítették a felkészülés munkáját. A pedagógiai végzettséggel és gyakorlattal ritkán rendelkező, forrásismeretben és feldolgozásban annál felkészültebb levéltárosoknak módszertanilag is kihívást jelentett, hogy az általános iskolák diákjain kívül a középiskolák közül szinte minden típusú képzőhelye képviseltette magát: gimnázium, érettségit adó szakképző iskola, illetve csak szakmát adó szakképző iskola is. Egyetemi városokban a történelem, hon- és népismereti szakos hallgatók is éltek a reformációs levéltár-pedagógiai foglalkozások lehetőségével.

 

Néhány ízelítő a megyék színes kínálatából:

a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársai Nyilas Misi nyomába eredve a debreceni Református Kollégium 19. századi diák életét dolgozták fel korabeli térképek, iskolai anyakönyvek, évkönyvek, képeslapok segítségével.

 

A Vas Megyei Levéltár munkatársai egy önálló levéltár-pedagógiai dossziét készítettek „Források a Vas megyei reformáció történetéhez” címmel, amely a források szélesebb tárházát igyekszik bemutatni. Olyan archív fotókat, és többnyelvű és korú iratot mutatnak be a diákoknak, amelyek alkalmasak a szövegértés, nyelvi kompetencia, képelemzés fejlesztésére. A kemény kartonra nyomtatott dokumentumok hátoldalára fogalommagyarázatokat és kérdéseket is elhelyeztek, így a gyerekek akár önállóan is dolgozhatnak, vagy játszhatnak a mappákkal.

 

A Soproni Levéltár munkatársai időutazásra hívták a diákokat, amely Diebold Károly, „Sopron fotósa” iskolai bizonyítványával és fotóival indult a 20. századból majd egyre mélyebbre merülve az idő bugyraiban érintette a régi szabad királyi város különleges kiváltáságain keresztül a katolikus és evangélikus városi iskoláztatást és a régi oklevelek kapcsán eljutottak Moritz Pál kalmár alakjához, akinek neve a lutheranizmus soproni megjelenéséhez köthető éppen könyvei 1524-es elégetése okán.

 

A Baranya Megyei Levéltárban különböző vallású családok együttélését Mohács város 1869. évi egyéni népszámlálási ívein mutatták be. A római katolikus, evangélikus, református és görögkeleti vallásúak házasságkötésének elemzésekor a tanulóknak azt a feladatot kellett megoldaniuk, hogy a gyermekek milyen szabályok szerint követték szüleik vallását.

 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban többek között két erdélyi fejedelemasszony, I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna és I. Apafi Mihály hitvese, Bornemissza Anna életével, a reformátusokat támogató tevékenységével ismerkedhettek meg a diákok a bemutatott források segítségével.

 

Tapasztalataink szerint a téma jellegzetességeihez igazodó levéltári foglalkozások jól kiegészítik és színesítik a tanulók által már elsajátított ismereteket, segítik a jobb megismerést. A foglalkozások révén a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését.

 

Az „Utazás Wittenbergbe” vetélkedő lebonyolítása:

A háromfordulós vetélkedőre 35 általános iskolai és 48 gimnáziumi csapat jelentkezett, az ország szinte valamennyi megyéjét képviselve.

 

A verseny első fordulójára 2017. február 10-én került sor, amelyben egy-egy online teszt kitöltése volt a diákok feladata. A tesztek a kiadott online segédanyagra alapozva tartalmaztak térképes feladatokat, a reformáció neves alakjainak tevékenységére, tanítására és jelképekre, épületekre vonatkozó kérdéseket, forrásértelmezéseket. Kitöltésére az általános iskolások 30 percet, a középiskolások egy órát kaptak. Az első forduló feladataihoz tartozott még egy 3–5 perc időtartamú rövidfilm elkészítése, amely a versenyzők lakóhelyéhez, megyéjéhez köthető reformációhoz kapcsolódó iratról, személyről, eseményről vagy épületről szól.

Az első forduló pedagógiai tapasztalatát a kisfilmek áttekintése és értékelése jelentette. Kitűnő, változatos megoldású, kreatív kisfilmek készültek. A lokalitás, a saját környezetükben lévő épület, vagy egykor közösségükben élt személy bemutatása érzelmileg ösztönözte a gyerekeket, érzelemgazdagság, motiváció, megismerni vágyás tükröződött vissza a legjobb alkotásokból.

 

Az első fordulóból továbbjutott 23–23 csapat (a megyei elsők és a fővárosból az első három) 2017. május 26-án mérhette össze tudását a verseny országos elődöntőjében. A második fordulóban a korábbi kérdéseknél némileg nehezítettebb teszt kitöltése tette próbára a versenyzők felkészültségét. A feladatlapok kitöltésére 60 perc állt rendelkezésükre. Az eredmények az elért pontszám és a teszt kitöltésének ideje alapján születtek. Végül a 6–6 legjobb általános- és középiskolás csapat került a döntőbe.

Az „Utazás Wittenbergbe vetélkedő első és második fordulójának tesztjei elérhetőek a Reformáció MNL honlapján (http://www.hegyistudio.hu/veml/vetelkedo/). Gyakorlásként is ajánljuk megoldásukat. A vetélkedő első fordulójában készült kisfilmek is megtekinthetőek honlapunkon: http://reformacio.mnl.gov.hu/az_utazas_wittenbergbe_c_vetelkedo_megyei_fordulojanak_dijnyertes_kisfilmjei

 

Az eddigi munka eredménye (levéltári foglalkozásokon megismert források feldolgozásának és felhasználásának módszere, a reformáció kultúrtörténetének megismertetése, a felkeltett érdeklődés iskolai és egyéni továbbvitele) a döntő feladatainak komplex megoldásában igazolta vissza az addig befektetett munkát. Az országos döntőre 2017. október 21-én Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának várbeli épületében került sor. Három feladatot kellett megoldaniuk a versenyzőknek.

 

Az első feladat egy korabeli újság elkészítése volt, az általános iskolai csapatoknak 1541. évről, a középiskolásoknak 1555. évről. A teendő az volt, hogy az újság tudósítson egy reformációhoz köthető eseményről Európában és a három részre szakadt Magyarországon, mutassák be a reformáció egy kiválasztott irányzatát, készüljön interjú egy reformációhoz kapcsolódó személlyel és apróbb hírekben tudósítsák az olvasót a korabeli ember hétköznapjairól (időjárásról, sportról, divatról, új könyvekről…) Az újságot maximum egy A3-as méretű lapon, kétoldalas terjedelemben otthon készíthették el, amelyet október 2-ig kellett a zsűri tagjainak beküldeni, akik átnézték és pontozták a sajtótermékeket. Az elvégzett munka értékelése a döntő versenynapján történt, ahol a csapatok 5 percben bemutatták, hogy hogyan készült az újság. Az értékelés során a zsűri figyelembe vette a tartalmi (történeti tények) pontossága mellett azt, hogy milyen eseményeket, tényeket emeltek be, a megszövegezést (jól megválasztott stílust és helyesírást), az ábrázolt korszak ismeretét, az igényes kivitelezést, s nem utolsó sorban a kreativitást.

Mind az általános, mind a középiskolások tartalmilag és formailag is igényes, magas színvonalú munkákat mutattak be. Az újság elkészítésének ismertetésekor egyértelműen látszott az a munkafolyamat, a sok utána olvasás, a küldő megjelenési forma kreatív keresése, amely nemcsak a tárgyi tudásukat, de kézügyességüket, ízlésüket, stílusérzéküket is fejlesztette. Aktív részesei lettek az alkotó folyamatnak, az értékteremtésnek. A feladat sokszínű, kreatív megvalósítása egyértelműen igazolta, hogy az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége, a média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával rendkívül hatékony lehet.

 

A második feladat egy templomépítési tender benyújtása volt. Az általános iskolai csapatoknak egy kis település evangélikus templomát kellett megtervezniük 1781 után, míg a középiskolásoknak egy városi evangélikus gyülekezet templomát 1781 előtti évekből, szabadon választott technikával. A tervezés szempontjai között szerepelt az adott időszak törvényi előírásainak ismerete, a korszak, táj, jellegzetes építészeti stílusának, építőanyagoknak, díszítési szokásoknak az ismerete. A feladatot szintén otthon végezhették el a nyár folyamán, segítségül az online tananyagot és a honlapra feltett képi és szöveges forrásokat ajánlottunk segítségként.

Az előző feladathoz hasonlóan ismét kitűnő munkák születtek. Az általános iskolás csapatok közül legtöbben makettet készítettek egy már meglévő, vagy annak mintájára újonnan alkotott templomról, ismerve és megértve az 1781 előtti törvényi előírásokat. A középiskolás csapatok a kivitelezés sokszínűségén és változatosságán túl (készült klasszikus tervrajz, makett, 3D-s megjelenítés egyaránt), foglalkoztak az építkezés anyagi hátterének megteremtésével, pontos költségvetést és kivitelezési tervet is mellékelve a tervdokumentációhoz, mindezt a korabeli iratok felhasználásával. A rövid prezentációk egyértelműen igazolták, hogy a projektben részt vevő gyerekek nem csak megtanulták a felkínált ismeretanyagot, de befogadták és rugalmasan, kreatívan kezelték az ismereteket, forrásokat úgy, hogy hozzáadták a maguk belső világát, így még mélyebb emléknyomot hagyva megszerzett tudásukban.

 

A harmadik feladat egy érvelési verseny volt, amelynek során megadott témakörök és források alapján 2–2 csapat párban dolgozott, egymással ellentétes érdekeket képviselve. A konfliktus alapjául szolgáló korabeli forrás segítségével a két csapat egymással szemben érvelt. Hogy ki melyik témában, melyik felet képviseli, azt sorshúzással döntöttük el a verseny elején, a helyszínen. A felkészülési idő után következett a szóbeli előadás, amely során a csapat egy-egy tagja foglalta össze az általa képviselt nézeteket. Az érvelőknek 5–5 előre megadott, a témához kapcsolódó kulszavat is be kellett építenie a mondandójába. A három téma a lelkész- és tanítósorsok, templom és egyházi épületek tulajdonvitája és a reverzális volt. Egy-egy személy érvelésére (a vádló és védőbeszédre) 5–5 perc állt rendelkezésre, de a végén reflektálhattak is egymás mondandójára.

Példaként a középiskolások versenyének egyik érvelési feladatát ismertetném. A téma a reverzális volt, hogy vegyes házasságokban ki hogyan dönt és miért a gyerekei vallásáról, reverzális ellen vagy mellett? Az egyik vitázó fél Schleberg Károly földvári, evangélikus órásmester, aki félrevezetése miatt, kényszerből írta alá a reverzálist és azt szeretné visszavonni. Forrása (amelyet eredeti formában kapott kézhez a versenyző) Dunaföldváron kelt 1818. március 3-én. A vádló tételmondata, ami mellett érvelnie kellett: A katolikus plébános félrevezetett a vallási törvények ügyében, szeretném fiamat a saját, evangélikus vallásomnak megfelelően nevelni.

A másik vitázó fél Kerekes Timót evangélikus ezredes, aki önszántából ad reverzálist, hogy a házasságában ne legyen vallási viszálykodás és gyermekeinek biztonságot teremtsen. Forrása egy Válon, 1804. február 22-én kelt reverzális. A tételmondat, ami mellett érvelni kellett: A családi viszály megakadályozására és a család anyagi jólétének biztosítás érdekében érdemes reverzálist adni és lemondani a gyermekek felekezeti neveléséről. A beépítendő kulcsszavak: reverzális, vegyes házasság, szabad akaratból – kényszerből, gyermekek hitben nevelése, aláírással megerősítve voltak.

 

Az általános iskolás korosztály nehezen birkózott meg a feladattal, számukra a korabeli forrás értelmezése és a fogalmak használta nehézségeket jelentett. A továbbiakban keresnünk kell azt a tartalmat és formát, ami az ő korosztályuknak megfelelő és ebben kérjük a gyakorló pedagógusok segítségét. A középiskolások viszont rendkívül élvezték a feladat kihívását. Minden probléma nélkül feldolgozták az egy oldalas szövegeket és háttértudásukra alapozva jól használták a korabeli fogalmakat, alkalmazták az idézett törvényeket, briliánsan érveltek, többször is élve a reflektálás lehetőségével. Számukra ez volt az egyik legizgalmasabb kihívás, amit kiválóan megoldottak. Csak ajánlani tudjuk (forrásokkal segítve) hasonló diskurzusok folytatását, mert a tudásanyag játékos elsajátításán túl növeli önbizalmukat, kapcsolatteremtő, önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességüket, aktivitásukat.

 

A döntő feladatainak és értékelési szempontjainak kidolgozásában és csiszolásában sok segítséget kaptunk a zsűri tagjaitól: Dr. Hafenscher Károly, evangélikus lelkésztől, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosától, Majorosné Lasányi Ágnes, a Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatójától, Szebik Imre, nyugalmazott evangélikus püspöktől és Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet vezetőjétől. A Magyar Nemzeti Levéltárat a döntő zsűrijében Czégé Petra és Gaálné Barcs Eszter levéltárosok képviselték, akik az MNL Békés és Pest Megyei Levéltárának munkatársai.

 

A verseny nyertesei az általános iskolai kategóriában a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola, a középiskolások között a kaposvári Lórántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 3–3 fős csapata. Gratulálunk a fiataloknak és felkészítő tanáraiknak, akik 2018 tavaszán valódi utazást tesznek a reformáció bölcsőjébe, Wittenbergbe.

 

Az „Utazás Wittenbergbe” országos, levéltári verseny döntőjének videó felvétele megtekinthető a Reformáció MNL facebook oldalán: https://www.facebook.com/pg/reformacio.mnl/videos/?ref=page_internal

 

Összefoglalás:

A „nemzet emlékezeté”-t őrző, gondozó és gyarapító levéltáros szakma és a helyét és módszereit kereső levéltár-pedagógia lassan rátalál arra a sajátos útra, amelyen haladnia érdemes, amely az intézményi gyűjtemények sajátosságaira építve mutathatja be egy adott közösség és téma anyagát, írott forrásokra, egy-egy korszak, személy iratanyagára támaszkodva. A reformációs projekt sokat segített, hogy egyre árnyaltabb és változatosabb módszertanát alakítsuk ki a gyermekeknek szóló játékos ismeretterjesztő foglalkozásoknak. Reméljük, hogy lesz folytatása a gyakorló pedagógusok, pedagógiai intézetek és a levéltárak pedagógiai szakemberek együttműködésének, hisz valamennyiünk közös célja, hogy a fiatalok képesek legyenek eligazodni a világban, rugalmasan és kreatívan kezeljék a változásokat, hogy egészséges, harmonikus felnőtté váljanak.

 

Márkusné Vörös Hajnalka, főlevéltáros

MNL Veszprém Megyei Levéltára

Utolsó frissítés
2018.07.20.