A Saxlehner keserűvíz
A Buda környéki keserűvíz-források felfedezéséből és hasznosításából lett sikeres vállalkozó Saxlehner András (Kőszeg, 1815. február 19. - Bp., 1889. május 24.), aki 1863-ban alapította meg keserűvíz-telepét és kezdte forgalmazni az őt világhírűvé tevő Hunyadi János keserűvizet. Családja Thüringiából származott, Kőszegen telepedett le, s ő maga is az apai hagyományt követve kezdetben posztókereskedelemmel kezdett foglalkozni. Kossuth bíztatására bekapcsolódott a Honi Védegylet munkájába és megalapította Pesten a Váci utcában a Fekete Kutyához címzett üzletét. Egy Budaörs környéki vevőjétől hallott az ottani kutak keserű vizéről, ami aztán az ötletet adta Saxlehnernek. A vizet megvizsgáltatta, s kiderült az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatása (glaubersó és keserűsó tartalma). A terület megvásárlása után kutakat ásatott és megkezdte a gyógyvíz forgalmazását, majd kiépítette telepét, amely rövidesen már közel 40 hektáron 70 kúttal működött. 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet is. A nagy mennyiségű víz elszállításához a korábbi lovas kocsis szállítás helyett 1888-ban saját költségén vasútvonalat építtetett ki a 2,5 kilométernyire lévő Kelenföldi pályaudvarig. Termékeit igen korszerűen reklámozta, többnyelvű ismertetőket adott ki, plakátjait számos világvárosban lehetett látni.
A sikeres cég 1889-ben már 6 millió üveg keserűvizet forgalmazott itthon és külföldön. Saxlehner András a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta munkásságáért.
A család egykori villája a Ménesi út 21-ben, bérpalotája a mai Andrássy út 3. szám alatt álló neoreneszánsz épület volt. Utóbbi első emeletén sokáig a Postamúzeum működött. Az épület Cziegler Győző tervei alapján Róth Miksa üvegablakaival készült (1884–86). A lépcsőház és két terem díszítőfreskóit Lotz Károly készítette, amelyek közül a földszintet dísztő képek a gyógyvizek és gyógyfürdők jótékony hatását ábrázolják. Az épület zeneszalonja a tulajdonos felesége, az operaénekes Pelikán Emma ízlését tükrözte kedvenc zeneszerzőinek stukkó portréival. A palota falburkolatait annak az orosházi származású Thék Endrének a bútorgyára gyártotta, aki maga ugyan nem volt evangélikus, de családja, rokonsága igen, s ő maga is szoros kapcsolatban volt az evangélikus egyházzal, (Székács Józseffel, Győry Vilmossal). Az épületben voltak a Saxlehner-cég irodái, s a bérlőkön kívül családtagok, rokonok is éltek itt. Saxlehner András gyermekeire, valamint rokonságára is nagyban támaszkodott cége irányításában.
A Saxlehner család a Gregersenekhez hasonlóan – akikkel egyébként baráti kapcsolatban álltak – gyakran adományoztak az evangélikus egyház céljaira. Ilyen alkalom volt például a pesti evangélikus egyházközség számára templom építésére történt adakozás is 1887-ben. Sztehlo Kornél A budai ág. hitv. evangélikus egyház története című kötetében a régi budai evangélikus családok,a budai gyülekezet tagjaként között említi őket. Az iskoláztatás során is megjelent a felekezethez való kötődés, az ifjabb családtagok közül például Saxlehner András az evangélikus főgimnázium (Fasori) tanulója volt az 1900-as évek elején. Saxlehner Ödön, (a cégalapító egyik fia), aki korábban a cég londoni, majd new yorki irodáját is vezette, 1923–1936 között Finnország budapesti konzuljaként működött, számos diplomáciai eseményen Gregersen Endrével együtt képviselték a skandináv országokat. Saxlehner András és örököseinek könyvtára az Evangélikus Országos Könyvtárba került. Az Andrássy úti épület falán Saxlehner András emlékére 2010-ben emléktáblát helyeztek el.
Kovács Eleonóra (MNL OL)
A honlapon szereplő illusztrációk e közlemény számára rendelkezésre bocsátva a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum részéről, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.
Néhány éve film és fotóösszeállítás is készült a valamikori Saxlehner-palotáról, amely számos érdekes részletet mutat be, elérhetők itt:
https://www.youtube.com/watch?v=mndNVWFfHLs
Az épület Postamúzeumként való bemutatása itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=9qT_LbPH6T8
Saxlehner András tevékenységéről bővebben itt olvashatunk: Dobos Irma: A Hunyadi János keserűvíz feltárója és forgalmazója. Tisztelgés Saxlehner András előtt. In: Természettudományi Közlöny, 146. évf. 12. füzet 548-552. A cikk elérhető itt: http://docplayer.hu/18500685-A-hunyadi-janos-keser-viz-feltaroja-es-forg...