Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Hajdúböszörményi Fióklevéltára, a Bocskai téri Református Egyházközség és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által szervezett rendezvényen Lomentné Szopkó Tünde református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, feltéve a kérdést, milyen örökséget hagyott ránk a reformáció, és milyen jelentős személyiségeket adott nekünk? Mint fogalmazott, a konferencia előadásaiban vélhetőleg erre is választ kaphat majd a nagyszámú hallgatóság.
Kiss Attila polgármester bevezető gondolataiban elmondta, hogy Baltazár Dezső püspök is azok közzé tartozik, akire méltán lehetnek büszkék a böszörményiek. A hallgatóság fiataljait pedig arra biztatta merjenek kérdezni a múltról szüleiktől, nagyszüleiktől, hiszen így ismerhetik meg a városért tenni akaró, jeles embereket, azok életútját.
Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója arról a nagyszabású munkáról beszélt, amellyel a levéltári dolgozók kiveszik a részüket a kutatásból, a források feldolgozásából, rendszerezésből. A cél, hogy a reformáció 500. évfordulójára minél teljesebb és hitelesebb képet kaphassanak az emberek a történésekről.
Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója a Bocskai téri református templom építéstörténetét tárta a hallgatóság elé. Ebben a neoromán templom építészeti változásairól beszélt, illusztrálva azokat az évszázadokon keresztül ívelő módosulásokról. A hallgatóság megtudhatta, hogy a Bocskai tér egyik legmeghatározóbb épülete a XVIII. század végére érte el mai nagyságát. A múzeumigazgató szerint egy belső régészeti feltárás segítene a templom építészeti történetének még pontosabb megismerésében.
Varjasi Imre fióklevéltár-vezető Baltazár Dezső életpályájáról beszélt. A későbbi püspök életében meghatározó szerepet töltött be a család. Baltazár Dezső 1904–1911 között volt lelkipásztor a hajdúböszörményi Kálvin téri gyülekezetben; ezt követően választották püspökké. Nagy érdemeket szerzett az oktatás terén, nevéhez fűződik Hajdúöszörményben a Református Polgári Leányiskola megalapítása, illetve a Kálvineum létrehozása. A gimnázium kollégiumában 120 lelkész árva elhelyezésére volt lehetőség, akik a gondoskodást jó tanulással hálálták meg. Az előadásból megtudhattuk, hogy a püspök két alkalommal is járt az Egyesült Államokban, hogy pénzt gyűjtsön a Református Kollégium, a Kálvineum, a debreceni egyetem, az oktatás javára. Baltazár Dezső missziós szerepet is vállalt: az első világháborúban három alkalommal is ott volt a harctéren, hogy Isten igéjét hirdesse. Varjasi Imre legvégül megfogalmazta: „Baltazár püspök az elvek embere volt. A szépért, a jóért, mindig a jobbért, a nép javáért folytatott örök emberi küzdelmet. Nagy pap, nagy prédikátor, nagy lélek és nagy magyar volt.”
Lomentné Szopkó Tünde lelkipásztor „Luther és a reformáció kezdetei” című előadásában Luther Márton pályáját vázolta fel, egy wittenbergi látogatás személyes élményeit is beleszőve mondandójába. A reformáció atyja 95 pontban gyűjtötte össze téziseit, melyet aztán kitűzött a wittenbergi vár falára. Ebben többek között a hagyományon alapuló egyházzal kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg. Luther Márton legnagyobb érdeme, hogy a reformáció által Isten népe visszatért a tiszta forráshoz – zárta gondolatait a nagytiszteletű asszony.
Gargya Imre
