A Magyar Nemzeti Levéltár reformációs projektje keretében megjelenő forráskiadvány sorozatban a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Levéltár a Nyíregyházi Ágostai Evangélikus Tanítói Kör 1870 és 1883 között készült jegyzőkönyveit teszi közzé. A kör 1873. szeptember 28-án tartott gyűlésén kiegészített és javított alapszabályt mutatjuk be, amely keretet adott a nyíregyházi evangélikus elemi népiskolai tanítók egyesületi életéhez.
A Nyíregyházi Ágostai Evangélikus Tanítói Kör alapszabályai
I. A tanítói kör célja
1. §. A nyíregyházi ág. ev.[1] tanítói kör célja az önképzés és azon nemes törekvés, mely szerint a népiskolák állapotját, a tanítók állását, a nevelést és tanítást hasznos eszközök által előmozdítani s a kor igényei és követelményei szerint könnyíteni törekszik.
2. §. A cél eléréséhez megkívántató eszközök: havonkénti tanácskozmányok, hol alkalom nyújtatik minden tagnak elméleti és gyakorlati tanismereteit szélesbíteni, véleményét s a tanmódszerben szerzett tapasztalatait kölcsönös eszmecsere útján kicserélni.
II. A tanítói kör tagjai
3. §. A kör tagjait képezik azon tanítók, tanárok és tanügy-barátok, kik a körbe önként belépnek és magukat a kör szabályait megtartani lekötelezték.
a.) Rendes tagokhoz számíttatik minden rendes, hívánnyal[2] vagy oklevéllel ellátott tanító és tanár
b.) Rendkívüli tagokul tekintetnek az ideiglenes segéd és vidéki tanítók
c.) Pártoló tagokul vétetnek mindazon tanügyi barátok, kik a tanítói kört anyagilag támogatni szíveskednek
4. §. A rendes hívánnyal és oklevéllel ellátott helybeli ev. tanító kötelező tagja e körnek. Azon ideiglenes segéd és vidéki tanító, aki a körbe belépni kíván, ezen elhatározását a kör elnökének jelenti, saját kezűleg a nevét a főkönyvbe iktatja és a belépti napon a kör pénztárába egy forintot fizet, s mint ilyen bír csak szavazati joggal.
III. A kör szervezete
5. §. A kör tagjai minden hónap utolsó vasárnapján, a délelőtti órákban saját körükből választott elnök alatt nyilvános értekezletet tartanak, az elnök által eleve meghatározott helyen.
6. §. A kör élén szótöbbséggel megválasztott rendes tanító tag, mint elnök elnököl, s mint ilyen, vezeti a kör nevében az iskolák ügyeit, képviselője a körnek az iskolai és egyháztanács-gyűlésekben.
7. §. A körelnökön kívül választatik még szintén szótöbbséggel egy jegyző, egy pénztárnok, ki egyszersmind könyvtárnok is és egy négy tagból álló választmány.
8. §. A kör tisztviselői minden évben a tanév kezdetén, a rendes havi kör értekezleten titkos szavazat útján szótöbbséggel választatnak.
IV. A körelnök jogai és kötelességei
9. §. A szavazattöbbséggel és rendes tagokból egy évre megválasztott körelnök áll a tanítói kör élén, a kör szabályai és az iskolai tanács utasításai szerint vezeti a népiskolák ügyeit s felügyel, hogy minden iskolában az iskolatanács által elfogadott tanterv szerint tanítsanak és képviseli tiszttársait az egyházi és világi hatóság előtt.
10. §. Az elnök hívja össze a havi értekezletet, azt ő személyesen nyitja meg, ott elnököl, a kör állapotjáról tudósít, vezeti a tanácskozmányt. Gondoskodik arról, hogy egy időben egyszerre csak egy tag beszéljen, a szóló kihallgatására mindenkit felhív, szükség esetében a tagokat rend és csendre inti. Felhívja a tagokat szóbeli módszeres előadásra, bezárja a tanácskozást, a kör jegyzőkönyvét eleve körözteti, egy vagy más tisztviselő hiányát a választmányi tagok egyike által helyettesíti, szükség esetén rendkívüli értekezletet hív össze és minden elnöki teendőiről időszaki táblát visz.
11. §. Az elnök jogában áll a jegyző és pénztárnokkal a tagok közt felmerülő viszályokat kiegyenlíteni, és ha netalán valamely tag a békét és egyetértést s a tiszttársi bizalmat megzavarná és okot szolgáltatna a viszályra, melyet bizalmas körben kiegyenlíteni nem lehetne, akkor az elnök kötelessége az ily egyént a nyíregyházi ág. ev. iskolai és egyházi elöljáróságnak bejelenteni.
V. A körjegyző hatásköre
12. §. A szavazattöbbséggel, rendes tagok közül egy évre megválasztatott körjegyző kötelessége a kör tanácskozmányokban a jegyzőkönyvet vinni és a kérdezéseknél az elnöknek segítségére lenni.
VI. A kör pénztárnokának és könyvtárnokának teendői
13. §. Mind a pénztárnok, úgy a könyvtárnok a rendes tagok közül szótöbbséggel választatnak.
14. §. A pénztárnok kötelessége a pénztárba folyó pénzt elfogadni, a kör által meghatározott s az elnök által utalványozott kiadásokat feljegyezni, és valamint a bevételek, úgy a kiadásokról naplót vezetni és évenként egyszer, a tanév elején írásban számot adni.
15. §. A könyvtárnok felügyel a kör könyvtárára s azt rendben tartja, a könyvek bevétele és kiadásáról pontos névjegyzéket visz. Gondoskodik a kör által meghatározott könyvek megszerzéséről és bekötéséről, valamint a hírlapok és szakkönyvek megrendeléséről, azokat a kör által meghatározott módon körözteti és a tanév elején a könyvtár állásáról részletes jelentést tesz.
VII. A kör értekezletének napi teendői
16. §. A kör összes tagjai minden hó utolsó vasárnapján a délelőtti órákban az elnök által meghatározott helyen nyilvános és rendes értekezletre jönnek össze, ahol minden tag a protestáns elvek szerint, az illető illemet és rendet megtartva, szólásszabadsággal bír.
17. §. A tanácskozmányt az elnök nyitja meg rövid, a kör állapotjáról szóló beszéddel, ezután a jegyző felolvassa a múlt havi értekezlet jegyzőkönyvét, az hitelesíttetik, majd a tárgysorozat szerint a szabad eszmecsere veszi kezdetét. Ennek végeztével szóbeli vagy írásbeli előadások tartatnak, végre az iskolákra vonatkozó hiányok, felmerülő panaszok és a jövő értekezletre kitűzendő feladatok tárgyaltatnak.
18. §. A kör értekezletének hatásköréhez tartozik minden, a tan- és iskolaügy terén előforduló mozzanatokat éber figyelemmel kísérni, a tanítókat és az elemi iskolákat illető ügyek felett úgy az egyházi, mint az iskolai tanács-gyűlés elé véleményes javaslatot terjeszteni.
19. §. A fennálló alapszabályokat a kör tagjainak kétharmad többségének beleegyezésével lehet az értekezleten megváltoztatni, miről aztán a tek.[3] iskolatanács értesíttetik.
VIII. A kör bevételei
20. §. A kör bevételeit teszik:
a.) minden belépő tag által befizetett egy osztrák forint[4]
b.) minden tag évi illetősége szinte egy osztrák értékű forint
c.) rendkívüli bevételek és ajándékok
IX. A kör kiadásai
21. §. A kör kiadását teszik: az értekezleten megrendelt hírlapok, szakkönyvek megszerzése, azok beköttetése, levelezésekre, íróeszközökre s más egyéb apróbb kiadások.
X. A kör feloszlása
22. §. Ha ezen tanítókör tagjainak határozata folytán feloszlana, vagy csupán 6 tagra olvadna, minek következtében kénytelen lenne feloszlani, akkor a kör feloszlását az elnök a helybeli egyház- és iskolai tanácsnak köteles bejelenteni, a könyveket és írásokat valamely biztos könyvtárba letenni s a fennmaradt pénzkészletet pedig a helybeli pénzintézetek egyikébe kamatozás végett betenni, mindaddig, míg ezen ág. ev. tanítókör újra meg nem alakulna.
Tárgyaltatott és másodízben kijavíttatott Nyíregyházán, az 1873. szeptember 28-án[5] tartott rendes havi tanítói kör értekezleten
Pazár István ez évi körelnök.
MNL SzSzBML X. 102. Nyíregyházi Ág. H. Ev. Tanító Egyesület iratai 1870–1895. 1. kötet 4–7.
Közzétette: Henzsel Ágota
[1]ág. ev.: ágostai evangélikus
[2]A hívány lelkészi vagy tanítói állásra meghívó levél, amely az alkalmazás feltételeit és a lelkész vagy tanító fizetését is tartalmazza.
[3]tek.: tekintetes
[4]Osztrák forint: 100 krajcárral egyenértékű ezüstalapú pénzegység, az Osztrák Császárság 1858-ban bevezetett törvényes fizetőeszköze. A kiegyezés után 1892-ig osztrák–magyar forint.
[5]A kör alapszabályát 1870-ben elkészítették, majd 1872-ben és 1873-ban kiegészítették. A jegyzőkönyv az 1873-as változatot őrizte meg.
