Jeruzsálemhegy – Veszprémi Kaleidoszkóp IV.
2010-ben kezdte meg civil kezdeményezésre a Veszprém Megyei Levéltár gyűjteni a Veszprém városáról készült és magántulajdonban, fényképalbumokban megbújó fotókat és a hozzájuk tartozó történeteket.
Megjelent a Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából c. kiadványunk
Forrásaink a reformációról
Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából
A közel négy évszázad dokumentumai óhatatlanul mozaikszerűek, nem alkotnak összefüggő eseménysort. A kötet szerzői a mozaikszerűséget a blokkszerű forrásközléssel igyekeztek oldani, ahol egy-egy témának több forrást szenteltek, lehetőséget nyújtva az elmélyültebb tanulmányozásra.
A kötet fejezetei és szerkesztői:
Dokumentumok az MNL Vas Megyei Levéltárából
A főúri udvarokon, a kisnemeseken át a kőszegi polgárokig szerepelnek protestáns és katolikus személyek ezeken a lapokon. Végigkísérhetjük a felekezetek egyházközségeinek sorsát a virágzáson, a jogfosztottságon és a türelmi időszakon keresztül, egészen a 20. század közepéig. Földrajzi értelemben Kőszeg szabad királyi városa, a Kemenesalja és az Őrség kapott nagyobb szerepet, mivel egykor és ma is itt éltek és élnek nagyobb számban evangélikusok és reformátusok.
Forrásaink a reformációról (Dokumentumok az MNL Fejér Megyei Levéltárából)
A kötetben szereplő 139 forrás csaknem három évszázad vallástörténelmének tanúbizonysága, a közölt dokumentumok közül a legkorábbi 1691-ben, a legkésőbbi 1975-ben keletkezett. A gyűjteményben egyes korok történeti jelentőségük vagy forrásgazdagságuk miatt nagyobb hangsúlyt kaptak, miközben más időszakokból érdemi források hiányában kevesebb irat került publikálásra. Az összegyűjtött dokumentumok döntő többsége a 18.
Megjelent a „Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Veszprém Megyei Levéltárából” című kötetünk
Kötetünk a Magyar Nemzeti Levéltár huszonegy kötetből álló forrásközlő sorozatának része. A sorozat minden kötete azonos alapelvek alapján készült, ugyanakkor a kötetek szerkezetét a helyi szerkesztők a forrásadottságoknak és a térség történetének megfelelően rugalmasan alakíthatták. A mi forráskötetünkben közölt legkorábbi forrás 1586-ban, a legkésőbbi 1968-ban született.
Megjelent a Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából c. forráskiadványunk.
Az MNL Heves Megyei Levéltárában őrzött, reformációval kapcsolatos, a 16. század közepétől a 20. század második feléig keletkezett, túlnyomó részt még nem publikált iratokat hét tematikus fejezetbe csoportosítottuk. Közöltük Eger város tanácsának és polgármesterének a kapitalista korban keletkezett közigazgatási iratait, főleg a protestáns közösség ingatlanszerzésre és templomépítésre vonatkozó forrásait, melyek az egri református egyházközség 19. századi megalakulására vonatkozó adatokkal is szolgálnak.
Megjelent a Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Tolna Megyei Levéltárából című kötetünk
A településenként 22 pontba foglalt kérdések és az erre adott válaszok alapján a forrás az első átfogó, a népiskolák helyzetét bemutató 18. századi dokumentumnak tekinthető. Az iskolák helyzetéről készített kimutatások mellékletét képezik a felvétel idején, 1789-ben a községekben található iskolaköteles gyermekeknek házak szerint, vagyis házszámonkénti megnevezése. A válogatás során a levéltár arra is törekedett, hogy az olvasók számára a régi magyar nyelv hangulatát is visszaadja.
Forrásaink a reformációról – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A kiadvány a Nyíregyházi Ágostai Evangélikus Tanítói Kör 1870 és 1883 közötti jegyzőkönyveit teszi közzé.
A tanítói körök és egyesületek megalakítását az 1868-as népiskolai törvény tette lehetővé. Létrehozásuknak az volt a célja, hogy segítsék a tanítók önképzését és ezáltal emeljék a tanítás színvonalát. A nyíregyházi evangélikus egyház az 1870-es, 1880-as években elkötelezetten törekedett arra, hogy elemi népiskolájában megteremtse a korszerű oktatás feltételeit.
Oldalak
