Az eperjesi evangélikus közösség története valóban a 16. század elejére vezethető vissza. A levéltári kutatás során az 1530 és 1540 közötti időszakot vizsgáltuk át, és kerestünk olyan forrásokat, amelyek a városi evangélikusság kezdeteiről tudósít. Kutatásunk sikerrel járt, mivel több olyan dokumentumot találtunk, amelyek arra utalnak, hogy az eperjesi tanács épp ebben az időszakban kezdett el újhitű plébánost, lelkipásztort keresni.
„kálvinista Róma”, Debrecen jelentős művelődéstörténeti évfordulót ünnepel a na
A Luther-végrendelet
Bár a protestáns hitelvekkel nem fér össze a relikviagyűjtés, Luther szerepének és személyének tisztelete mégis alapvető jelentőségű a lutheránus identitás szempontjából. A Luther-végrendelet, amely az Evangélikus Országos Levéltár egyik különlegessége, kínálja a kérdést: milyen viszonyban van a magyar evangélikusság, vagy tágabb értelemben a magyar protestánsok, illetve a magyar kultúra a nagy reformátorral?
Az ünnepségen a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeinek vezetői, a projekt koordinátorai, az együttműködő partnerek és a meghívott civil szervezetek, valamint a sajtó képviselői vettek részt.
Az azonban talán kevésbé ismert, hogy élete során, Magyarországon a leghosszabb ideig, 16 évig Sátoraljaújhelyen élt. Iskolai tanulmányait itt, Zemplén vármegye székvárosában kezdte el (1808–1816), amelyről Mikszáth Kálmán is megemlékezett Különös házasság című regényében, majd közéleti-politikai pályafutása első lépéseit is itt tette meg (1824–1832).
A konferencia célja egyháztörténeti seregszemle, számba venni az erdélyi protestantizmussal foglalkozó egyháztörténészeket és lehetőséget biztosítani kutatási területeik bemutatására.
További információ: http://proteo.hu/hu/esemenyek/7995
A lelkészek a missziói munka részeként végezték a katonák között az igehirdetést, vigasztalták a sebesülteket, haldoklókat, nyújtottak számukra lelki támaszt, valamint egyházi szertartás szerint eltemették az elhunytakat. Erre a lelkigondozói tevékenységre azért is nagy szükség volt, hogy enyhítsék a háborúk szörnyűségei által a katonákban okozott lelki károkat és megpróbálják mérsékelni erkölcseik romlását.
Dr. Fülöp Tamás megyei főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót dr. Hafenscher Károlynak, a Reformáció Emlékbizottság munkáját segítő miniszteri biztosnak, aki rövid tájékoztatást adott a Reformáció Emlékév 2017 projekt előkészítéséről, feladatairól, különös tekintettel az MNL-t érintő lehetőségekről.
A Gyulai Evangélikus Egyházközség
és az
MNL Békés Megyei Levéltára
Oláh Tamás
Egy levél a zempléni protestáns unió megszűnéséről
