A Reformáció MNL projekt záróünnepsége

A sajtónyilvános záróünnepség bőséges programmal, a projekt számos eredményének bemutatásával várta a sajtó képviselőit és az érdeklődőket. Az esemény házigazdájaként Rácz György országos levéltári ügyekért felelős főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket és ismertette a projektzáró részeit. Ezt követően Balog Zoltán, a Reformáció MNl projektet támogató Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, s beszélt a reformáció kulturális, tudományos jelentőségéről is.

Dokumentumok az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárából

A forrásgyűjtemény első részében a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei Levéltárában őrzött és a rendi korszak utolsó másfél századában keletkezett olyan vármegyei iratokból adunk közre válogatást, amelyek Esztergom vármegye egykori két járásában található, protestáns lakossággal bíró településekre vonatkoznak.

Ennek oka az, hogy az egykori Komárom vármegye, illetve Komárom szabad királyi város feudális és kapitalista kori iratai szlovák levéltárakban találhatók meg, ami nagyon megnehezíti azok kutatását.

Dokumentumok az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárából

Dr. Tóth Dezső tiszakürti református lelkipásztor és neves helytörténész 1942-ben megjelent, A Hevesnagykunsági Református Egyházmegye múltja című könyvének bevezető sorait az általa felhasznált források taglalásával kezdi, és kissé szomorúan állapítja meg, hogy az évszázadokon átívelő történelmi viharok olyannyira mély nyomot hagytak e terület településeinek történetében, hogy a 18. század közepéig bezárólag szinte minden helyi forrás odaveszett.

Dokumentumok a protestáns egyházakról az MNL Békés Megyei Levéltárából

A 18. századi újratelepülés során Békés megye protestáns többségű megye lett. A 19. század végén az evangélikusok voltak a legtöbben, de a reformátusok lélekszáma sem sokkal maradt el az evangélikusokétól. 1910-ben az evangélikusok aránya 35,4%, míg a reformátusoké 33% volt. A felekezeti megoszlás 1945 után változott meg, az 1950-es évekre a reformátusok kerültek többségbe.

Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából

A törvényhatóság déli határa a Duna mentén Bajánál, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől délre húzódott. Sőt, II. József közigazgatási reformjainak eredményeként, 1786 és 1790 között Pest és Buda városok, valamint a Jász-kun kerületek is a megye részét képezték. A mai Szobi járás területe és Kisoroszi azonban Hont és Nógrád megyék, Érd, Sóskút és Tárnok települések pedig Fejér részét képezték. Ez utóbbi területek történetére vonatkozóan tehát elvétve sem lehet adatokat találni a dokumentumok között.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár reformációs forráskötete

A történelmi Zemplén vármegye a magyarországi reformáció és a protestáns egyházak történetében kiemelkedő helyet foglal el. Már a reformáció korai időszakában megjelentek az új lutheri egyházi tanok a vármegye területén és hatalmas pártfogók, nagy történelmi személyiségek segítették ezek terjedését.

Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárából

 

Szerkesztő: Szendiné Orvos Erzsébet

Olvasószerkesztő: Varga Zsolt

A forrásokat válogatta: Brigovácz László, Husvéth András, Kovács Gergely, Kovács Ilona, Szálkai Tamás, Szendiné Orvos Erzsébet, Tóth Ágnes, Varjasi Imre, Vékonyné Kovács Gabriella

Borítóterv: Szálkai Tamás

 

Oldalak

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára