Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.10.15.
Levéltárunk a reformáció megindulásának 500. évfordulóját három kiadvány elkészítésével is ünnepelte. Az első kötet, amelyről most hírt adunk, egy reprezentatív forrásválogatás, amely 72, a reformáció Veszprém megyei történetét bemutató, levéltárunkban őrzött dokumentumot tartalmaz.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.15.
A reformáció ötszázadik évfordulójához kapcsolódóan megjelent levéltárunk forráskiadványa, a Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Fejér Megyei Levéltárából.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.15.
Sopronnémeti a Rábaközben található. Írásos emlékeinkben a község említése 1318-ban történik először. Neve Nemithy volt. 1894-től hivatalosan megállapított neve Sopronnémeti. Németiben – mint a vármegye egyik székes helyén – a 17. században nagyobb, önálló anyagyülekezet volt.
1993-ban határozta el a gyülekezet, hogy belefog egy templom megépítésébe. Alapítványt hozott létre, amire folyamatosan érkeztek az adományok. Az alapkövet 1994. október 16-án tette le Szebik Imre püspök, majd 1997. szeptember 21-én ugyancsak Szebik Imre szentelte fel. [1]
A tervező Nagy Tamás a haranglábat történeti értékében tiszteletben tartva bejáratként alkalmazta a boglyaformájú templomtér felvezetésében. A torony alatt átjutva az udvarhoz megnyitott átmeneti téren keresztül lehet megközelíteni az önálló elliptikusan nyújtott centrális szakrális teret. Az oltártér mögött alacsonyabb, dongafedésű szárny vezeti tovább az épülettömeget, a kiszolgáló helyiségeket magába foglalva.
A meghatározó épületforma nyerstégla falazata kosárfonás mintájára egymásba kapaszkodó téglasorokból növekszik fel a boglyaszerű cserépfedéses kupolához. A homogén külső anyagkezelés (tégla, cserép, vörösréz) a belsőben puritán fehérre meszelt falakra, vörösfenyőből ácsolt szerkezetekre és téglapadozatra vált. A nyíláskompozíció egyenletes ritmikája kiegyensúlyozza a bensőséges hangulatot: a kert felé nyíló elemek alacsonyan, a karzat alól kilépve helyezkednek el, a szomszéd telek felőli ablakok pedig magasan a kupola vállához felhúzva adnak szórt fényt. A cizellált rajzolatú fakupola míves ácsszerkezetével a centralitást hangsúlyozza, a gyülekezet összetartó erejét szimbolizálja. [2]
Típus: Örökség
2018.10.15.
A kötet a válogatott dokumentumok segítségével a történeti Vas vármegye reformációjának történetéből villant fel részleteket.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.15.
2018. október 24-én, szerdán 17 órakor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban kerül sor a Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Zala Megyei Levéltárából című kiadvány bemutatójára
Típus: Cikk
Meghívó
2018.10.16.
A Reformáció MNL program keretében „Igen elkezdtétek kergetésünket” - Az 1674-es gályarabper veszprémi jegyzőkönyve címmel megjelent a Veszprém Megyei Levéltár kiadványainak 41. kötete.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.16.
A kötet a 17. századtól az 1960-as évek elejéig közöl a protestáns egyházakra vonatkozó forrásokat.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.17.
Román stílusú műemlék épület. Az egyhajós, cinteremmel körülvett Árpád-kori templom a legrégibb templom a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett.
A Szamos közelsége veszélyeztette a templomot, ezért 1960-ban biztosították a partját, hogy a víz ne károsíthassa, mivel víz veszi körül. Egy hídon lehet a szigetre (félszigetre) bejutni.[1]
A XX. század végén Juan Cabello vezetésével alapos régészeti kutatások kezdődtek. Ezek tisztázták a templom történetét, melyről a kutató részletes tanulmányban számolt be. A teljes műemléki helyreállítás 2000-ben fejeződött be. [2]
Típus: Örökség
2018.10.17.
A Veszprémi Kaleidoszkóp sorozat negyedik darabja, amelynek megjelenését a reformáció emlékévéhez kapcsoltuk, Veszprém Jeruzsálemhegy nevű városrészének történetét meséli el.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.18.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából „Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltárából” címmel megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának legújabb kiadványa. A dokumentum-válogatás tematikus szerkezetben kilenc fejezetre tagolódik, az egyes fejezeteken belül kronológikus rendben szerepelnek az iratok. A kötetet alkotó 125 forrás közlésén keresztül az olvasó bepillantást nyerhet elsősorban a kecskeméti, valamint a jelentősebb protestáns múlttal rendelkező Bács-Kiskun megyei egyházközségek egykori életébe.
Típus: Cikk
Hír