Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 Március
 

Orosházi Evangélikus Templom

A mai Orosházát, egyúttal a helyi evangélikus egyházközséget is 1744. április 24-én alapították meg a Tolna megyei Zombáról, Dénes Sándor tanító vezetésével érkezők. A földbirtokos, báró Harruckern Ferenc szabad vallásgyakorlást és adómentességet ígért az üldözött, evangélikus vallásukhoz ragaszkodó, magyar nemzetiségű jobbágyoknak. Harangjukat is elhozták Zombáról, ami jelképpé vált, a város címerében is szerepel.
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1786.
Oltárképe 1798, Peksy József: Az utolsó vacsora
Orgonájának adatai Barokk stílusú, 1832-ben készítette Komornyik Benedek, egy nagyváradi mester, díszítette ( pl. zenélő angyalok ) Dunaiszky Lőrinc, szobrászművész.
Orosházi Evangélikus Templom

Leírás: Orosháza környéke kincstári birtok volt. Lakatlansága miatt azonban a kincstár semmi hasznát sem látta. Ezért III. Károly király az értéktelennek tartott területet 1723-ban odaajándékozta hadseregélelmező biztosának, Harruckern Jánosnak. Az új birtokos igyekezett benépesíteni, ezért kihirdette hogy az odatelepülőknek elegendő földet ád és biztosítja vallásuk szabad gyakorlását. A kecsegtető ígéret híre eljutott Tolna vármegyének Zomba nevű községébe is, melynek evangélikus, magyar lakosai a vallásüldözések miatt nemrégen települtek oda. A római katolikus földesúr, mindig több és több r. katolikust telepített Zombára és mindenáron át akarta téríteni az evangélikusokat is a r. k. vallásra. Megtiltotta az evangélikus istentiszteletek tartását és elvette a kis leányegyház imaházát és iskoláját is.

A Békés megyei telepítések hírére a zombaiak útnak indítottak egy küldöttséget, hogy kössön szerződést az új földesúrral, aki Harruckern János fia, Harruckern Ferenc volt. Úgy egyeztek meg, hogy a földesúr az orosházi települőknek biztosítja vallásuk szabad gyakorlatát.

A község megalapításával egy időben megalapították az orosházi evangélikus egyházat is. Később templomot építettek, lelkészt választottak, a leányegyházat anyaegyházzá szervezték.

Harruckern Ferenc,  az ellenreformáció idején  csak félig hajtotta végre a Helytartótanács rendeletét. Az imaházat nem verette szét, hanem csak lepecsételtette. A lakosságnak pedig megtiltotta, hogy abban istentiszteletet tartson. 1763-ban pedig a r.k. földesúr terjesztette fel a helytartótanácshoz az orosháziaknak kérelmét, hogy téglából építhessenek maguknak új templomot. A helytartótanács csak fatemplom építésére adott engedélyt, így felépítették a fatemplomot.

II. József türelmi rendeletének hatására a helytartótanács az 1785-ik év november hó 7-én kelt rendeletében engedélyt adott az új templom felépítésére. A türelmi rendelet bár szabad vallásgyakorlást engedélyezett az evangélikusoknak is, templomot azonban csak oldalsó, nem az utcára nyíló kapuval építhettek. A templomépítés csak 1786-ban valósulhatott meg Szimonidesz János (1753–1822) lelkész vezetésével, amit a templom keleti bejáratnál látható felirat is megörökített.

Az 1830-as évben került sor a templom bővítésére, mivel az kicsinek bizonyult. Ekkor toldották meg az épületet egy kereszthajóval, s ekkor építették egybe az 1777-ből való tűzfigyelő toronnyal. A hajó délkeleti sarkából kőedényben alapító okirat került elő. Felújítása 1985-1987 között folyt.

A templom kelet–nyugati hajója egységes, monumentális és részleteiben gazdag tagolást mutat. A bejárati ajtó fölött a 122. zsoltár első verse olvasható: „Örvendezek mikor nekem azt mondják, menjünk el az Úr házába.” A homlokzaton „Erős vár a mi Istenünk” felirat látható. 

Stílus: későbarokk

Ülőhelyek száma: 2500 fő

Berendezés:   a szószékkel, az oltárral és a keresztelőmedencével szemben sorakoznak a klasszikus barokk padok, melyek id. Supkégel Mózes asztalosmester alkotásai.

Harangok: 5 harangja van, 4 a toronyban, 1 a templomban.

1. Nagyharang:  alaphangú, az Ecclesia Harangművek öntötte 1923-ban Budapesten F. W. Rincker német származású harangöntő vezetésével. 

2. Középharang: g1 hangú. Eberhard Henrik öntötte 1818-ban Pesten. A torony legrégebbi harangja. Szépségét az eredeti füles korona adja.

3. Kisharang:  h1 hangú. A nagyharanggal egy időben készült az elrekvirált harang pótlásaként. Ecclesia Harangművek öntötte F. W. Rincker vezetésével 1923-ban Budapesten.

4. Gyermekharang: g2 hangú, Szlezák László  öntötte Budapesten 1922-ben. Az evangélikus iskola tanárai, tanítói és növendékei adományozták.

5. Zombai harang: a templomban található, Joseph Steinstock Öntötte Budán. A Zombáról érkezett evangélikusok hozták magukkal ezt az ősi kisharangot. Öntési éve pontosan nem ismert, annyi bizonyos, hogy 1730 és 1744 között kellett készülnie, mivel ezt a harangot 1744-ben hozták magukkal a betelepülők, a harangöntő pedig 1730-tól kezdve öntött saját nevén harangokat.

Cím: 5900 Orosháza

Forrás: http://oroshaza.lutheran.hu/index.php?include=multunk1

            https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenete k_038/?pg=0&layout=s

           http://www.magyarharangok.hu/oroshaza.html

           http://oroshaza.utisugo.hu/latnivalok/evangelikus-templom-oroshaza-91753...

           https://www.youtube.com/watch?v=2aBWRj-XgWU - az orgona részletes bemutatása

Fotók

Orosházi Evangélikus Templom
Orosházi Evangélikus Templom
Orosházi Evangélikus Templom - orgona
Orosházi Evangélikus Templom - szószék
Orosházi Evangélikus Templom - emléktábla
Orosházi Evangélikus Templom - belső
Utolsó frissítés
2017.06.15.