Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2021 Október
 

Placskó István evangélikus lelkész

1848. március 26-án, böjt harmadik vasárnapján a templomi istentiszteleten egy terjedelmes, nagyhatású beszédet mond a szabadságról. A beszéd, bár szlovákul hangzik el méltán vált ki országos visszhangot! (Delhy János fordításában a helyi Réthy-nyomda ki is adja. 150 évvel később hasonmás kiadásban újra megjelenik.) A beszéd Réthy-féle kiadásának egyetlen megmaradt példányát Szarvason az egyházközség levéltára őrzi. [5]
Település: 
Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése Placskó István (Bakabánya, 1806. aug. 12. – Szarvas, 1855. szept. 7.)
Placskó István evangélikus lelkész

Élete: Tanult Selmecbányán, Pozsonyban, majd a bécsi protestáns teológiai intézetben. Azután káplán lett Selmecbányán, ahonnan Csábrágsomosra választották lelkésznek. [1] 

1846-ban választották a szarvasi evangélikus Ótemplom lelkészévé; Dréno-ról érkezett. [2]

Dréno-ról ( Hont vármegye) így búcsúztatták:

"Nagy munkásságu tiszttársunk Placsko István volt drénoi lelkész úr a szarvasi gyülekezet által meghivattatván , kebelünktől kevés nap múlva el fog válni; enyhíté azonban ezen fájdalminkat azon vigasztalásával, hogy e' meghívás nemcsak egyházmegyénkre nézve díszes 's az érdemnek méltó jutalma , de avval is, hogy nevezett férfiú életének ezen új szakában 's körében egyházunk javáért ezután többet áldozhatik, mint eddig tehetett: mire Placsko István úr, ki közöttünk ez alkalommal utolsőszor jelent meg, a' conferentiához búcsu-beszédet intézett, azon férfias fogadásával zárván azt be: hogy Hontnak emlékét, hol született, neveltetett, hivataloskodott, — hol jóltevöi, rokonai, barátai most is élnek, szivében örökké megtartandja." [3]

Derék papot nyert a szarvasi egyház, aki egyházkormányzói képességével hamar kitűnt, olyannyira, hogy esperessé is megválasztották. Egyik legfőbb ambíciója a gimnázium felvirágoztatása volt. Fáradhatatlanul buzdította a híveket, hogy a válságos helyzetbe jutott gimnáziumot támogassák adományaikkal. Ő volt a legbuzgóbb szószólója a Bach-rendszer által üldözött tanárok érdekeinek. Tevékeny munkásságát az 1855-évi kolera járvány kitörése szakította meg, amikor a temetések már minden idejét lefoglalták. Emberfeletti munkát végzett. A harangok szüntelenül zúgtak, a lakosságot rémület fogta el. Placskó nem vesztette el bátorságát. Vígasztalt és tartotta a lelket a kétségbeesésben. „Nagyon jól emlékszem - írja egy szemtanú, – vasárnap volt; részt vettem az óriási temetésen, mely e napon ment végbe. Annyi volt a halott, hogy a lelkészek nem győzték egyenként temetni, hanem közzé volt téve, hogy a harangszóra mindenki vigye ki halottját a temetőbe, és ott egyszerre, egyazon szertartással búcsúzott tőlük a lelkész. Ezen a napon 56 koporsót engedtek le a hideg sírba… Ezrek hangos zokogása tette hangossá a halottak csendes otthonát… Jól emlékszem Placskó gyászbeszédének befejező részére: Ne sírjatok, ne zokogjatok, hiszen nekik nem fáj már semmi! Ne sírjatok, hanem forduljatok Istenhez és kérjétek, és kérjétek, hogy fordítsa el rólunk ezt az irtózatos betegséget…. Imádkozzunk, mert nem tudhatjuk, hogy holnap lesz-e még rá alkalmunk, hiszen mi is halandók vagyunk…” 
Pár nap múlva Placskó maga is megbetegedett, s 49 évesen meghalt kolerában. [2]
(Szarvasi Lapok 1906. nov. 25. Zsilinszky Mihály cikke) 

Tagja volt annak a Pestre utazó küldöttségnek, amely a város csatlakozását a forradalomhoz kimondó okiratot viszi. 1848. március 26-án a templomi istentiszteleten egy terjedelmes nagy hatású beszédet mondott a szabadságról. A beszéd országos visszhangot váltott ki. [4] 

A helyi nemzetőrség megalakulásakor annak tagja lesz, s mi több, kardot is köt az oldalára. A vármegyei 3. nemzetőrzászlóalj tábori lelkészeként részt vesz a becskereki nemzetőr-táborozáson is.

Felesége Winterlich Zsuzsanna, 1854-ben fia születik. (Aki később édesapja hivatását választja.) 

Síremléke az Evangélikus Ótemetőben található. [5]

Forrás:

[1] http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2232

[2] http://www.macse.org/society/helytortenet.php?id=3 (Szarvasi Lapok 1906. nov. 25. Zsilinszky Mihály cikke)

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1846/?query=...
Protestáns egyházi és iskolai lapok – 5. évfolyam – 1846-10-25 / 43. szám

[4] http://www.szlovak-szarvas.sulinet.hu/2010/temeto/14t.html

[5] http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/15_szam/15_12.htm

http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/index.php?var_m=konyvtar/04placsko.htm - fotók

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMuzealisKonyvek_EOK_R_... - Placskó István: Chorálkönyv. Kézirat. 1855 előtt. 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Fbml_20/?query=Placsk%C3%B3%...

Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998) Dokumentumok A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig 64-65. - csatolt fájl

Fotók

Placskó István evangélikus lelkész
Placskó István: Choralkönyv - címlap
Placskó István: Choralkönyv 360.
Placskó István: Choralkönyv 367.
Utolsó frissítés
2018.02.07.