Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
2500 Esztergom, Vörösmarty u. 7.
Telefon: 
+36 33 500 405
Nyitva tartás: 
H-P: 7:30-16:00
Reformációs projekt koordinátora
Wencz Balázs
wencz.balazs@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2020 Május
 

Takács Ádám református tiszteletes

Takács Ádám református tiszteletest, egyházi írót, műfordítót, Karacsné Takács Éva édesapját, Karacs Teréz nagyapját sajnos a magyarság elfeledett jelesei közé sorolhatjuk. Művei életében rendszerint több kiadást megértek, némelyiket még a halála utáni évtizedben is újranyomták, de azt követően már egyetlenegyet sem. A kétszáz évesnél idősebb eredeti kiadások ma a múzeumok féltett ereklyéi közé tartoznak, míg a hagyatékokból itt-ott előkerülő, megbúvó példányoknak biztos piaca van, hiszen az antikvár árveréseken magas áron kerülnek a könyvritkaságok gyűjtőihez.
Település: 
Kategória: 
A tábla szövege Takács Ádám 1733-1797 a türelmi rendelet után újraszervezett váci református gyülekezet első papja, templomának építtetője, prédikációs kötetek írója. Karacs Teréznek, a magyar nőnevelés egyik kezdeményezőjének nagyapja. V.V.V.E. 1993.
Minek az emlékére készült? A templomépítő Takács Ádám tiszteletére
 Takács Ádám emléktáblája a lelkészlak falán

Takács Ádám a Komárom-Esztergom megyei Neszmély községben született 1733-ban nemes, földbirtokos család sarjaként. Kitűnően tanult, így szülei papként tervezték jövőjét. Debrecenbe küldték a Református Kollégiumba, hogy ott alaposan felkészülhessen a lelkészi pályára. A cívisvárosban 1750. április 23-án togátus diákként (tógás főiskolai növendékként) a felső osztályba lépett; 1762 tavaszán főiskolai senior (végzős diák) volt. Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte, tudós emberré, egyúttal felebarátait szerető lelkipásztorrá képezte magát. Németországi egyetemeken is hosszabb időt töltött, melynek köszönhetően oly szinten sajátította el a nyelvet, hogy német nemzetiségű híveinek is szolgálhatott anyanyelvükön. Tanulmányai után előbb a Tolna-megyei Gerjenben, majd 1767 őszétől Alsónyéken, 1773 tavaszától Rákospalotán, 1783. december 3-ától Váctt, végül 1787 tavaszától Gyón községben volt lelkész, ahol 1797. április 16-án bekövetkezett haláláig szolgált. (Nevét a maga korában leginkább „ts” végződéssel írták, de később a lexikonokba már a „cs”- betűvel került.)

Feleségével, Bessenyei Évával boldog házasságban éltek, és tizenhárom gyereket neveltek. Bessenyei Éva régi nemesi, tudományokkal foglalkozó családból származott, nagyapja nagymegyeri Besnyei György (1675-1749), a bibliafordító esperes-lelkipásztor. Édesapja pedig a hasonlóan nagy tudású Bessenyei György, a híres Beleznay Miklós (1723-1787) tábornok udvari papja, aki Bugyi községben 1746-tól 1762-ig a falu lelkészeként és tanítójaként szolgált, ahol akkor Beleznay lakott. 

Takács Ádám rákospalotai működése idején Pesten nem működött protestáns hitközség, így a palotai tiszteletes gyakran szolgált a fővárosban is. Egy évtized után Rákospalotáról Vácra ment lelkésznek, ahol II. József 1781. évi türelmi rendelete után újraszervezett váci református gyülekezet első papja és templomának építtetője volt. A templom alapkövét 1784. április 28-án rakták le és 1785. december 4-én szentelték fel, torony nélkül. Ekkorra készült el az iskola épülete is, míg a lelkészlak 1786. november végén vált beköltözhetővé. Késői utóda, Vörös Károly 1885-ben így emlékezett meg róla centenáriumi prédikációjában: „Az a lelkész, aki ezt a gyülekezetet oly gyorsan organizálta, ezt a templomot a hívek segedelmével felépítette, kora egyik kiváló tehetségű lelkésze volt. Ide Palotáról jött, innen a hálátlanság maró érzetével már 1787-ben Gyónra távozott. Ott is halt meg 1797-ben. Írt több munkát, de főleg halotti prédikációi méltó és maradandó emlékei áldott nevének.” [1]

Igen érdekes a váci egyháznak az 1783-ban megkezdett jegyzőkönyve, melyet Takács Ádám szép, szabályos betűkkel irt s amelyben fel vannak sorolva azon gazda emberek nevei, akik akkoron éltenek és akiknek költségén épült fel a templom. [2]

Egyházi műfordítói és írói tevékenységének kezdetei a rákospalotai időszak végétől eredeznek, mely váci működése idején is folytatódott, és a gyóni években teljesedett ki. Előbb német és latin nyelvű műveket adaptált és adott ki, melyek között 16 és 640 oldalas munka is található. A gyóni időszakban főként prédikációit formálta kötetté, kiemelkedő munkája a „Halotti huszonöt prédikácziók”, melyből hat kötet, azaz összesen százötven prédikáció jelent meg. Alkotói tevékenységét anyagi-gazdasági kényszer is motiválta. Kényszerből, egy ellenlábasa ármánykodása miatt távozott a tehetős váci gyülekezet ideálisnak mondható körülményei közül. Tudta, hogy a népes família eltartásához a gyóni eklézsia szegény, de kénytelen volt elvállalni a felkínált állást. Itt a bevételekből csak a szűkös napi megélhetésre futotta, így még a nagyobb gyerekeket is be kellett fogni kétkezi munkára.

Irodalmi munkásságának sajtótörténeti vonatkozása is van. 1793-ban I. Ferenc királynál bepanaszolni kényszerült Landerer Mihály pesti nyomdászt, aki a Patzkó nyomdában készült művét szó nélkül utánnyomatta. Beadványa nyomán 1793. november 4-én királyi rendelet született, mely engedelemhez kötötte az utánnyomást, s a tilalom megszegése esetén kártérítési kötelezettséget írt elő a szerző javára. A rendeletet egészen 1849-ig hatályban tartották. Ma a hazai szellemi tulajdonjog, szerzői jog kezdeteivel foglalkozó tanulmányok döntő többsége ismerteti, de legalább megemlíti ezt az esetet.

A Dabasi Református Egyházközség templomuk 1794. január elsejei felszentelésekor Takács Ádám, mint szomszédos lelkipásztor szerepét az alábbiak szerint örökíti meg: „A’ szent asztalnál pedig agendát mondatott a’ szomszéd gyóni reformata eklézsiának akkori nagy érdemű prédikátora, tiszteletes Takáts Ádám úr, és a’ szent vatsorát a’ helybéli prédikátorral együtt kiszolgáltatta.”

Hosszú lefolyású betegség után, mindössze 64 évesen hunyt el 1797. április 16-án. Halála nehéz helyzetbe hozta családját. Helyébe eltartóként a 17 éves leánya, Takács Éva, a hazai nőnevelés későbbi úttörő személyisége lépett. Emlékét Dabason rangos városi kulturális díj őrzi.

Gyermekei közül a tízedikként született Takács Éva (1780-1845), Karacs Ferenc (1770-1838) rézmetsző felesége, a magyar nőnevelés úttörőjeként vált ismertté. Az ő munkáságát pedig leánya, - Takács Ádám unokája - Karacs Teréz (1808-1892) folytatta tovább.

Vácott a XX. század elején utcát neveztek el Takács Ádámról, mint azt a méltán híres „Borovszky” Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei kötete örökíti: „A paplak mellett elhúzódó nagyon szűk Takács Ádám-utczán át jutunk az iskolaépülethez és a mellette egymagában álló templomhoz, mely 1785-ben épült.”A Takács Ádám köz ma is létezik, ahol 1993-ban emléktáblát avattak tiszteletére. [1]

Forrás:

[1] http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/14115-valentyik...

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/VACV_Vf_01/?query=%20%20tak%C3%A1...

Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)

Fotók

Takács Ádám református tiszteletesről elnevezett utca táblája
Ollyan édes anyának lelki pásztori vigasztalása, a ki azon kesereg, hogy az ő kisdedje a szent keresztség nélkül holt-meg. A melly-is franczia nyelven készíttetett Drelincourt Károly által. Mostan pedig német nyelvből magyarra ford. Hely n., 1788.
Azokkal való vetélkedés, a kik minden vallást jónak tartanak: és mind egynek tartják, akár melly valláson légyen az ember. A mellyet deák nyelven irt Pictet Benedek,...magyarra fordított. Pest (nyomdász: Eitzenberger, Anna Maria), 1784. 50 p. Megjelent Beleznay Miklós generális támogatásával
Halotti huszonöt prédikácziók, a mellyeket öszve-szedett és a T. N. és V. Szilassy László... költségével kiadott. Pest és Pozsony, 1790-1796. Hat darab. (I. Pest, 1790., II-IV. Pozsony és Pest (Landerer), 1792., 1794-1796., I. és II. Darab. 2. kiadás. Pozsony és Pest, 1795., 1800. Patzkó Ferencz Ágoston kiadó a szerzőnek honoráriumul ezen munkából 200 darabot adott)
TA keresztyéni inneplésről kérdések és feleletek által való együgyű tanitás... Hozzá adatott a szentírásnak könyveiről-való oktatás. Ford. Vácz, 1782. Posony : Patzkó Ny., 1793.
Utolsó frissítés
2018.10.11.