Hír

Szovák Márton bemutatójában felvázolta a nyomdák birtoklásának és közvetítő szerepének jelentőségét a hittételek terjesztésében (vagy épp elterjedésük visszaszorításában). Ezt a jelentőséget ismerte fel János Zsigmond erdélyi fejedelem is, aki 1566-ban Nagyváradon házat (és hozzá tartozó szőlőbirtokot) adományozott Méliusz Juhász Péternek abból a célból, hogy ott a református prédikátor nyomdát rendezhessen be. A bemutatott oklevél ezt az adományozást tükrözi, mely a Becsky család iratanyagából került elő.

Künstlerné Virág Éva vázolja a Magánlevéltárak és Gyűjtemények főosztályának munkáját, az osztály által kezelt iratok sokféleségét. Az általa bemutatott iratanyag pedig az anabaptistákhoz (más néven habánokhoz, hutteritákhoz, neoprotestánsokhoz) köthető. A II. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1648. november 22-én kiadott magyar oklevél két korábbi fejedelmi oklevél átiratát is tartalmazza, összesen tizennyolc oldalas.

Szakolca és Trencsén földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan számos korábbi jellegzetesség még erőteljesebben tetten érhető, hiszen e két város a fehérhegyi ütközetet követően szülőföldjükről elűzött cseh és morva protestánsok (cseh testvérek, evangélikusok stb.) elsődleges célpontjai voltak.

A „Kisfilmek a forrásokról" sorozat következő részében Ternovácz Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Intézetének harmadéves doktorandusza, a Jezsuita Levéltár korábbi és a Budapest Főváros Levéltárának jelenlegi munkatársa, a reformációs projekt tagja az iratfeldolgozás, az adatok kigyűjtésének munkáját mutatja be egy I. Miksa magyar király által kiadott parancslevél segítségével.

A Reformáció MNL projektjében dolgozó országos levéltári kollégák egy-egy reformációhoz kapcsolódó érdekességet mutatnak be, vagy a hozzá kötődő gondolatot osztanak meg az érdeklődőkkel.

Előzmények: az „Utazás Wittenbergbe” elnevezésű országos verseny

A reformációs emlékév tiszteletére 2016 őszétől a Magyar Nemzeti Levéltár levéltári órákkal egybekötött, három fordulóból álló országos versenyt hirdetett „Utazás Wittenbergbe” címmel. A versenybe két korosztály nevezhetett, és mérkőzhetett meg egymással: a felső tagozatos általános iskolások és a középiskolás tanulók.

A bemutatott késő középkori dokumentum nemcsak tartalmi ismertetésére, de formai jegyeinek bemutatására is sor kerül a felvételen. A iratok hitelesítésének módjáról, a dokumentum formai jellegzetességeiről is hallhatunk az iratot bemutató Arany Krisztinától. A bemutatott irat I. Ferdinánd kiadmánya nemes Péchy Gáspárhoz, aki e sürgősen átadandó levelet 1560. december 31-én kapta kézhez Gyulán. Az irat reformációhoz kötődő tartalma a gyulai katolikus egyház rovására erősödő protetsánsokra vonatkozó adatok miatt fontos.

Az Országos Levéltár reformációs forrásfeltáró munkálatai során a feldolgozásba bekerülő iratok között a reformáció meghatározó alakjának Luther Mártonnak is van dokumentuma. Luther 1539-ben Révay Ferenchez írt levelét Orsós Julianna mutatja be. A dokumentum egy a reformáció tanításait megérteni, megismerni akaró katolikus főúr portréját rajzolja meg.

Az Országos Levéltár 1526-1570 közti forrásfeltáró projektje során előkerülő iratok sokféle kutatás alapjai lehetnek, így nyelvészeti szempontból is sok érdekességet tartogatnak. Tuhári Attila e szempontokra is felhívja a figyelmet, amikor bemutatja Gregoriánczi Pál zágrábi, később győri püspök 1555-ben Dessewffy Jánoshoz írt levelét. A dokumentum a Forgách család levéltárában maradt fenn.

A forrásfeltárás számára nemcsak a hivatalok iratai, hanem magánszemélyek dokumentumai is értékesek, hiszen a nagy történelmi változások a hétköznapokban fejtették ki hatásukat. A reformáció elterjedése szempontjából különösen fontosak voltak a külországban egyetemre járó fiatalok tapasztalatai, élményei, akik hazatérve új gondolatokat, új könyveket is magukkal hoztak. A kisfilmen egy több okból is egyedi dokumentummal, Ládonyi Demeter, egy Bécsben tanuló magyar diák édesanyjához írt magyar nyelvű levelével ismerkedhetünk meg.