Hír

A Reformációs iratok digitalizálásának munkafázisai képekben! 

1. A dokumentumok kiemelése.

A projektbemutatón az intézmény főigazgatója, dr. Mikó Zsuzsanna köszöntötte a vendégeket. Beszédében kiemelte, hogy a jubileumi projekt keretében végrehajtott feltáró munka, s a rá épülő levéltár-pedagógiai foglalkozások kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy az ifjabb nemzedék is megismerkedjen az ország egyik legjelentősebb gyűjteményével. Dr.

2016. augusztus 29 és szeptember 1. között a Lett Nemzeti Levéltár öt munkatársa ismerkedett a Magyar Nemzeti Levéltár munkájával. A levéltárosok tapasztalatot szereztek a Magyar Nemzeti Levéltárban folyó digitalizálási és adatbázisépítési munkákkal kapcsolatban, megismerkedtek a levéltár reformációs projektjével is. Kovács Eleonóra projektvezető bemutatta a projekt céljait, a levéltárosok feladatait és beszélt a tagintézményekben folyó forrásfeltárási munka összehangolásáról. Dr.

Augusztus 29-én a „Múltról mindenkinek” rendezvénysorozat keretében mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár reformáció-projektjét. A rendezvény résztvevőit az MNL főigazgatója, Dr. Mikó Zsuzsanna köszöntötte.

Galéria

MNL OL 1526–1570 közötti iratainak feltárása, digitalizálása és feldolgozása.

Beszámoló az eddigi eredményekről

Kassa Felső-Magyarország fővárosa, metropolisza volt már a 16. században. Gazdasági jelentősége magával hozta, hogy az új tanok igen hamar érkeztek ide, így azt várhatnánk, hogy Körmöcbányához és Bártfához hasonlóan igen korai adatokat találunk a felekezetváltás mozzanataira. Amint azt a feltárás során átnézett 1527 és 1560 közötti időszak forrásai is mutatják, ez nem volt teljesen így.

A Pozsonyi Állami Levéltár Modori fióklevéltárában Modor város iratanyag mellett Szentgyörgy és Bazin városok levéltára is megtalálható. A három város a 18–19. században (Pozsony mellett) az alsó-magyarországi evangélikusság bástyái voltak, ahol a türelmi rendeletet követően több nagy evangélikus templom épült (Modoron külön a szlávoknak és külön a németeknek), iskoláik a régió falvai és kisvárosai számára fontos oktatási csomópontoknak számítottak.Mivel azonban szabad királyi várossá csak a 17.

Körmöcbánya

Az eperjesi evangélikus közösség története valóban a 16. század elejére vezethető vissza. A levéltári kutatás során az 1530 és 1540 közötti időszakot vizsgáltuk át, és kerestünk olyan forrásokat, amelyek a városi evangélikusság kezdeteiről tudósít. Kutatásunk sikerrel járt, mivel több olyan dokumentumot találtunk, amelyek arra utalnak, hogy az eperjesi tanács épp ebben az időszakban kezdett el újhitű plébánost, lelkipásztort keresni.

Az ünnepségen a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeinek vezetői, a projekt koordinátorai, az együttműködő partnerek és a meghívott civil szervezetek, valamint a sajtó képviselői vettek részt.