A levéltári döntőben a kaposvári oktatási intézmény hetedikes diákjai az általános iskolás korosztályban 103 ponttal a második helyezettek lettek, míg a gimnazisták a másik korcsoportban megnyerték a versenyt, elutazhattak Wittenbergbe – erről itt adtunk hírt: http://reformacio.mnl.gov.hu/uti_beszamolo_a_wittenbergi_nyeremenyutazasrol
Szovák Márton bemutatójában felvázolta a nyomdák birtoklásának és közvetítő szerepének jelentőségét a hittételek terjesztésében (vagy épp elterjedésük visszaszorításában). Ezt a jelentőséget ismerte fel János Zsigmond erdélyi fejedelem is, aki 1566-ban Nagyváradon házat (és hozzá tartozó szőlőbirtokot) adományozott Méliusz Juhász Péternek abból a célból, hogy ott a református prédikátor nyomdát rendezhessen be. A bemutatott oklevél ezt az adományozást tükrözi, mely a Becsky család iratanyagából került elő.
Künstlerné Virág Éva vázolja a Magánlevéltárak és Gyűjtemények főosztályának munkáját, az osztály által kezelt iratok sokféleségét. Az általa bemutatott iratanyag pedig az anabaptistákhoz (más néven habánokhoz, hutteritákhoz, neoprotestánsokhoz) köthető. A II. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1648. november 22-én kiadott magyar oklevél két korábbi fejedelmi oklevél átiratát is tartalmazza, összesen tizennyolc oldalas.
Szakolca és Trencsén földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan számos korábbi jellegzetesség még erőteljesebben tetten érhető, hiszen e két város a fehérhegyi ütközetet követően szülőföldjükről elűzött cseh és morva protestánsok (cseh testvérek, evangélikusok stb.) elsődleges célpontjai voltak.
A „Kisfilmek a forrásokról" sorozat következő részében Ternovácz Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Intézetének harmadéves doktorandusza, a Jezsuita Levéltár korábbi és a Budapest Főváros Levéltárának jelenlegi munkatársa, a reformációs projekt tagja az iratfeldolgozás, az adatok kigyűjtésének munkáját mutatja be egy I. Miksa magyar király által kiadott parancslevél segítségével.
A Reformáció MNL projektjében dolgozó országos levéltári kollégák egy-egy reformációhoz kapcsolódó érdekességet mutatnak be, vagy a hozzá kötődő gondolatot osztanak meg az érdeklődőkkel.
Előzmények: az „Utazás Wittenbergbe” elnevezésű országos verseny
A reformációs emlékév tiszteletére 2016 őszétől a Magyar Nemzeti Levéltár levéltári órákkal egybekötött, három fordulóból álló országos versenyt hirdetett „Utazás Wittenbergbe” címmel. A versenybe két korosztály nevezhetett, és mérkőzhetett meg egymással: a felső tagozatos általános iskolások és a középiskolás tanulók.
A türelmi rendelet hatására a protestáns gyülekezetek számtalan templomot és iskolát építettek. 1806-ban jött létre Sárszentlőrincen az az intézmny, amelyben az egyházmegye területén élő német gyülekezetek számára magyar érzelmű tanítókat neveltek. (Az iskola, ahol egy ideig Petőfi Sándor is tanult, később Bonyhádra költözött.)
Az évszázadokon átívelő történelmi viharok olyannyira mély nyomot hagytak e terület, a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye, településeinek történetében, hogy a 18. század közepéig bezárólag szinte minden helyi forrás odaveszett. A jelenlegi megye elődje, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye csak 1876-ban született meg, területén pedig, ha nem számítjuk a később bekövetkezett, kisebb közigazgatási változásokat, két nagy törvényhatóság, a Jászkun Kerület, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegye osztozkodott.
A bemutatott késő középkori dokumentum nemcsak tartalmi ismertetésére, de formai jegyeinek bemutatására is sor kerül a felvételen. A iratok hitelesítésének módjáról, a dokumentum formai jellegzetességeiről is hallhatunk az iratot bemutató Arany Krisztinától. A bemutatott irat I. Ferdinánd kiadmánya nemes Péchy Gáspárhoz, aki e sürgősen átadandó levelet 1560. december 31-én kapta kézhez Gyulán. Az irat reformációhoz kötődő tartalma a gyulai katolikus egyház rovására erősödő protetsánsokra vonatkozó adatok miatt fontos.
