Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2019.03.15.
A neogótikus jellegű templom 1907-ben épült Eichorn Ferenc tervei szerint. Karcsú homlokzati tornyát két lépcsőtorony fogja közre. Hosszanti elrendezésű oldalkarzatos, eklektizáló belső diadalív választja el az egyenes záródású szentélytől. Neogótikus szószékoltárán XX. század eleji Jézus-ábrázolás látható. [1]
Típus: Örökség
2019.03.18.
"A zalagalsai egyházközséghez tartozó fiókegyházközség új templomát június 4.-én avatta fel Takáts Elek veszprémi egyházmegyei esperes, kormányfőtanácsos úr, mint püspöki megbízott, a templomot és környékét betöltő nagyszámú közönség jelenlétében, akik között a zalaistvándi gyülekezet mintegy 50 tagja is megjelent Kutas Elek lelkészük vezetésével. Az avatási szertartást díszközgyűlés követte, melyen a templomépítés története mellett az adakozók névsora olvastatott fel és a rigácsi gyülekezet énekkara, továbbá Péter Ernő egyháztag alkalmi költeménye szerepelt.
A délutáni szolgálatot Kutas Elek zalaistvándi lelkész végezte. Utána az ifjúság műkedvelő színelőadása templom-alap javára tette emlékezetessé a szépen sikerült ünnepélyt." [1]
Típus: Örökség
2019.03.22.
Szamossályi műemlék temploma középkori eredetű. 1835 és 1865 között romantikus stílusban építették újjá. Érdekessége, hogy ferde a tornya. [1]
Az egyhajós, félkörívben záródó épület előreugró homlokzatából kétszintes, nyolcszögletes, gótikus szerkezetet és formákat utánzó torony emelkedik ki. Oldal-homlokzatainak támpillérei között csúcsíves, neogót ablakok láthatók. Bejáratánál két emléktábla található. [2]
Típus: Örökség
2019.03.27.
2019. április 5-én a gyulai evangélikus templomban 17 órai kezdettel kerül bemutatásra a reformáció 500. évfordulója alkalmából készült forráskiadvány sorozat Békés megyei kötete. A Sáfár Gyula és Kovács Eleonóra által szerkesztett "Dokumentumok az MNL Békés Megyei Levéltárából" című kötet a protestáns egyházak és a hatalom 1945 és 1990 közötti viszonyába enged betekintést.
Típus: Cikk
Meghívó
2019.04.05.
A késő barokk stílusú templom kis dombon, szabadon áll, cserépfedésű, észak-déli tájolású, tornyos homlokzatú, kerek apszissal záródó épület. Főhomlokzatának meghatározó eleme a neogótikus, vasbeton torony, melyen egyszerű bejárati kapu vezet a templomba. Díszítetlen oldalhomlokzatait mérműves ablakok törik át, kívül kör alaprajzú apszisán két ablak.
A keresztboltozatos toronyalj után jutunk a három szakasznyi hevederes csehsüvegboltozattal fedett hajóból, s a belül a hatszög három oldalával záródó, boltozott szentélyből álló templomtérbe. Az oldalfalakat egyszerű, cseppdíszes fejezetű pilaszterek tagolják, a róluk induló hevederek stukkódíszesek.
A bejárat felett vasbeton karzat 1927-ből. Historizáló oltárképét Hauser Károly soproni festő készítette 1892-ben.
Az oltár előtt csodálatos későbarokk (copf) keresztelőmedence, tetején Jézus megkeresztelésének fából faragott jelenete. [1]
Típus: Örökség
2019.04.11.
Öskü nevét először egy 1082-es okirat említi I. László király idején, „Villa Ees”, majd ”Eős” néven.
1785-86 között, II. József, a jobbágyság helyzetét javító rendelete idején épült fel az evangélikus templom, kőből, fagerendákra, cserépfedéssel. Kereszttel díszített tornya fazsindelyes.
A település híres szülöttje Tasner Antal, aki gróf Széchenyi István személyi titkára (1833−1848), majd a Lánchíd Társaság titkára volt. [2]
Típus: Örökség
2019.04.30.
A művészettörténeti értékű templom nem Mándon, hanem a Szentendrei Skanzenben áll. A skanzen nyitásának első létesítményeként 1974-ben szállítottak el Mándról a szomszédos település: Nemesborzova haranglábjával együtt. A templom ugyanis kritikus állapotba került, a felújításához szükséges forrásokat pedig a gyülekezet képtelen volt előteremteni.
"A templom favázas szerkezetű. Alapját a nagyméretű talpgerendák alkotják, erre 2,50 méterenként és a sarokpontokra oszlopok kerülnek, amelyekre a koszorúgerendát fektetik. A vázszerkezetet könyökfák, kötések és csapolások rögzítik. A faváz mezőit tapasztott sövényfallal töltik ki, a függőleges un. kalodafákat gallyal fonták körbe és pelyvával kevert sárkoloncokkal tapasztották be, majd simítás után fehérre meszelték.
A templom homlokzatai egyszerűek, kevés nyílás tagolja, bejárat a nyugati és déli oldalon van. Utóbbin láthatjuk az ablakokat. Szembeötlő a meredek zsindelytető.
A mándi templom a 18. század végi festett templombelsők egyik épen maradt példánya. A mennyezet kazettás kiképzésű, az osztóbordák találkozásánál rozettával díszítették. A kékeszöld alapszínen a tagozatok pirosak és fehérek, a kazetták közepét arany csillag látható." [1]
Típus: Örökség