Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Keresés

Találatok

2018.01.02.
Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség; A sárszentlőrinci régi evangélikus parókia helyére épült új terekkel és funkciókkal kibővített épület, amely egész évben szolgálja és segíti a helybélieket.
Típus: Örökség
2018.01.02.
A közelmúltban látott napvilágot a Soproni Evangélikus Gyűjtemények anyagát bemutató kiállítási katalógus magyar és német nyelven.
Típus: Cikk
Hír
2018.01.03.
Baltazár Dezső (Hajdúböszörmény, 1871. november 15–Debrecen, 1936. augusztus 25.) jogász, tiszántúli református püspök.
Típus: Örökség
sss
2018.01.03.
Típus: Cikk
Hír
2018.01.05.
Zemplén Vármegye Levéltárának 17. századi protestáns vonatkozású iratai között természetesen olyanok is találhatóak, amelyek az új esztendő elején íródván, Istentől megáldott szerencsés és boldog új esztendőt kívántak a címzetteknek. A 2018. évre mi is egy ilyen forrással kívánunk mindenkinek boldog új esztendőt Isten áldásával. Oláh Tamás főlevéltáros forrásközlése olvasható az alábbiakban.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.01.04.
Síremlékén egy tógás diák szobrát helyezték el. A szobor életnagyságnál nagyobb, és egy kb. 50-60 cm magas talapzaton áll.
Típus: Örökség
2018.01.07.
Kenessey István (1677–1750) a Dunántúli Református Egyházkerület első főgondnoka volt, Veszprém vármegye országgyűlési követe, 1717 és 1720 között másodalispán, több vármegye táblabírája. A protestáns érdekek védelmezőjeként lépett fel, ennek ellenére Mária Terézia közigazgatási szolgálataiért 1744-ben a királyi tanácsos címmel tüntette ki. Az alábbi rövid forrásrészlet az MNL Fejér Megyei Levéltára készülő forráskiadványának újabb részlete.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.01.08.
Sárszentlőrincre is eljutott annak híre, hogy már sok községben felállították a Tanítók Fáját, név szerint emlékezve mindazokra, akik abban a községben jóra, szépre oktattak. A kérdés az volt, hova, hogyan állítsák föl az emlékfát? Hosszas közös gondolkodás után született meg az elhatározás, hogy Sárszentlőrincen ne Tanítók Fája, hanem Tanítók Fala készüljön. A templomot és a volt egyházi iskolát (mostani óvoda) összekötő falat nevezzék ki a Tanítók Falának, hiszen a templom és az iskola volt az államosításig az akkori kántortanítók életének, munkájának napi színtere.
Típus: Örökség
2018.01.10.
A Balassa jutalomdíj helyébe a Balassa-érem lépett. 1905-ben született meg az egyesület legnagyobb kitüntetése, amely magyar orvos kutató vagy gyógyító tevékenységét koszorúzta. Az igazgatótanács módosított szabályzatában kimondta, hogy az érmet az egyesület elnöke az előadás megtartása után azonnal átadja az előadónak. "Az első Balassa-előadás 1906.-ik évben tartandó meg, ugyanekkor osztandó ki az első Balassa-érem is." (A Budapesti Kir. Orvosegyesületi Balassa díj módosított szabályzata 5.§.) A Balassa-érem elkészíttetésére bizottság alakult: Elischer Gyula elnök, Győry Tibor és Lévai József. Az érem elkészítésére a kiváló művész, Beck Ödön Fülöp kapott megbízást, aki ezt a következő évre el is készítette. Az alkotás előlapján Balassa mellképe, hátlapján allegória látható. Felirat: Societas Regia Medicorum Budapestiensis. Az érem elkészítésére szükséges összeget a díj-alapból hasították ki. Az első Balassa-előadást Réczey Imre tartotta meg az 1906. évi Nagygyűlésen, az érmet Bókay Árpád adta át. Az Elnök ezután a Balassa-érem egy-egy példányát a Balassa kortársai közül még élő Korányi Frigyesnek és Than Károlynak is átadta, akik nagy szolgálatot tettek a magyar tudománynak. 1943-ig minden évben - kivéve 1919-et - kiosztották az érmet, majd a Balassa-előadások sora megszakadt és csak 1960-ban éledt újjá, most már a Sebész Társaság kitüntetéseként. Az érem ugyanaz, csupán a felirat változott Societas Chirurgica Hungarica-ra. A háború utáni első előadás és érem kitüntetettje Molnár Béla. Azóta minden év májusában elhangzik egy Balassa-előadás a Társaság Vezetőségének felkérésére és átadásra kerül egy Balassa érem. [1]
Típus: Örökség
2018.01.11.
„A kapuvári kórház 1887-ben épült közadakozásból, ez volt Sopron vármegye első közkórháza. A névadó, dr. Lumniczer Sándor, a Kapuváron született sebész az 1848-49-es szabadságharcban Görgey mellett volt törzsorvos. A róla elnevezett érfogó ott látható a Rábaközi múzeumban. Pátzay Pál – szintén a város szülötte – domborművet készített róla, ez ott látható a kórház „B” épületében." Az emléktábla felirata: „Dr. Lumniczer Sándor 1821-1892 Kapuvár nagy szülöttjének emlékére a 75 éves kórház" [1]
Típus: Örökség

Oldalak