A gyöngyösi keresztyén eklézsiának alázatos supplicatioja[1] nsgodhoz, mint kegyelmes asszonyához.
Kegyelmes Asszonyunk!
A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai karával közösen tartott konferenciát 2017. november 30-án Nagykőrösön, a Főiskola épületében.
Az előadások a protestáns felekezetek történetének különböző aspektusait járták körül a kezdetektől a 20. századig.
A konferencia ideje alatt és az azt követő héten a Főiskola adott helyet a Reformáció emlékéve alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár által összeállított vándorkiállításnak is.
A Soproni Evangélikus Egyházközség Gyűjteményei 2016 őszére újultak meg, s a Soproni Evangélikus Múzeum is ekkor jelentkezett új állandó kiállításával, amely a soproni gyülekezet hosszú évszázadokra nyúló történetét mutatja be időrendben haladva egészen a 20. századi eseményekig.
A Protestánsok Egerszegen címmel Gyimesi Endre szerkesztésében megjelent kötet alcíme - Tanulmányok az evangélikus és református egyház történetéből - zalai életrajzok - szabatosan határozza meg, s röviden összegzi a kötet tartalmát, amely hét szerző munkája. A hosszabb-rövidebb tanulmányok írói közül többen levéltárosok,az MNL Zala Megyei Levéltára jelenlegi, illetve nyugalmazott munkatársai (Bilkei Irén, Gyimesi Endre, Erős Krisztina, Paksy Zoltán).
Boross István kutatási területe a környezettörténet, az erdők és az emberek kapcsolata, egymásra gyakorolt hatása. Így kapcsolódik kutatási területéhez a szentgáli vadászok története, amely nem csupán a protestantizmus kutatása szempontjából érdekes, de Szentgálon, az ott élők számára az identitást kutató/erősítő volta miatt is. A történetkutatás során sokszor élhető át az az élmény, hogy gyökereinkhez tudunk visszakanyarodni, megismerhetjük elődeink életét, sorsát.
Az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára iratanyagában összesen 168 fondban található jelentős adattartalom a protestáns egyházak történetére vagy a protestáns intézményekre, személyekre vonatkozóan.
Az új szelek hatása nem sokáig váratott magára, hogy a Magyar Királyság területét is elérje. A protestáns egyháztörténeti hagyomány 1521-től tartja számon a reformáció magyarországi megjelenését, amely évben Szatmári György esztergomi érsek kihirdette a Luther kiközösítéséről szóló pápai bullát.
