Csathó József meghatározó figurája volt a II. világháború utáni sátoraljaújhelyi közéletnek. Az egykori református lelkész ugyanis a Magyar Kommunista Párt egyik prominense, vármegyei, illetve városi titkára volt, majd két évig Sátoraljaújhely város polgármestereként tevékenykedett.
A Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai között a Javadalmi jegyzőkönyvek az iskolák - köztük a protestáns oktatási intézmények - számos adatát rögzítik. Az iratanyag feltárásakor a levéltárosok a protestáns intézményekre vonatkozó információkat gyűjtötték ki, s rögzítették a csatolt táblázatban. 173 iskolára találhatunk adatokat a jegyzékben.
Minden vallási közösség, felekezet számára fontos, hogy a közösséghez tartozó gyermekek nevelését, oktatását - lehetőség szerint - saját fenntartású és az általuk vallott értékrend mentén szerveződött oktatási intézmények végezzék. Ezért is volt minden időszakban kulcsfontosságú az iskolák működése, amelyek államosítása nagy csapást jelentett az egyházakra nézve 1948-ban.
A társadalom fontos összetartó és szervező erőit jelentik a mikroközösségek, amelyek az emberek között közvetlen kapcsolatot teremtve, egy-egy közös cél, vagy eszme köré szervezik a társadalom kisebb csoportjait. A különböző egyesületek, társaságok, klubok is ezt a célt szolgálják, változatos céllal és jelleggel tömörítik egy-egy csoportba a lakosságot. Közöttük is fontos szerepet töltenek be az azonos vallás mentén szerveződő csoportok, amelyek céljaikat tekintve többfélék lehettek, pl.
Az egyházi iskolák végórái
Az I. sz. kéttagú államosítási bizottság rendes heti jelentése 1950. január 10 − január 15.
(Vargháné Szántó Ágnes levéltáros)
A kiállítás megnyitójára 2018. február 14-én 17 órakor került sor. A rendezvény Szarka István esperes, evangélikus lelkész köszöntő szavaival indult, majd Bödő István, az MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese tartott előadást Fejér megye reformációjáról és bemutatta a tárlatot. A kiállítást 2018. március 11-ig lehet megtekinteni a helyszínen.
A kecskeméti református oktatás története több mint 450 évre nyúlik vissza. Az iskolarendszer a századok folyamán fokozatosan fejlődött egyre magasabb szintre. A kecskeméti református egyházközség az 1828. május 5-én tartott egyházkerületi közgyűléshez felterjesztést intézett, melyben kerületi főiskola felállítását javasolta Kecskeméten. A nagyszabású építkezéssel létrejött új iskola – a mai Ókollégium – alapkövét 1830-ban tették le.
Az anyagban több egyesület alapszabályzata is megtalálható, amelyek mintaként szolgálhattak, illetve valószínűleg ezen egyletekkel való kapcsolatokról árulkodnak. Az iratokon keresztül jól feltérképezhető az egyesületek közötti kapcsolatrendszer, ami lehetőséget adhat társadalomtörténeti, kultúrtörténeti kutatásokra is.
Oláh Tamás: Görgei Artúr levele Kazinczy Gáborhoz a budavári diadal megünnepléséről
