A szalkszentmártoni református családból származó nyomdász, könyvkiadó nyolc év várakozás után kapta meg 1840-ben a királyi engedélyt saját nyomdája megalapítására, melyet 1841. július 1-jén nyitott meg ünnepélyesen. Az alföldi város nyomdagépnek addig csak hírét hallott lakói a nyomdamestert őszinte örömmel, Bécsből és Prágából hozatott korszerű gépeit és műhelyét pedig csodálattal fogadták.
A Magyar Nemzeti Levéltár tisztelettel meghívja az intézmény
Reformáció MNL projektjének keretében megvalósuló
VISSZA A FORRÁSOKHOZ
című vándorkiállítás szekszárdi megnyitójára.
A rendezvényre 2017. szeptember 1-jén 9 órai kezdettel kerül sor
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára iratanyagából 116 fondban található gazdag adattartalom a protestáns egyházak történetére vagy a protestáns intézményekre, személyekre vonatkozóan. A mellékelt táblázat tartalmazza a fondok, állagok jelzetét, megnevezését, évkörét, terjedelmét, a benne található, a reformációra, protestantizmusra vonatkozó iratanyag leírását, jellemzését, valamint a kutatást megkönnyítő segédletek jelzését.
Észak-Karolinából érkezett haza a közelmúltban az a 17. századi magyar nyelvű prédikációszöveg, amelynek szerzője, az Óváron szolgáló (Mosonmagyaróvár) Komáromi Ábrahám István, református lelkész volt. Prédikációjának szövegét egy 17. században Nürnbergben kiadott prédikáció-mintaszövegeket tartalmazó ősnyomtatvány kötetbe helyezve őrizték meg.
Az alábbiakban a prédikációszöveg oldalainak fotója, alatta átírt szövege olvasható.
A Magyar Nemzeti Levéltár tisztelettel meghívja a Mikes Kelemen Program,
a Reformáció MNL Projekt és a Hungaricana közgyűjteményi portál közös sajtótájékoztatójára,
Az MNL Baranya Megyei Levéltára iratanyagából 36 fondban található gazdag adattartalom a protestáns egyházak történetére vagy protestáns intézményekre, személyekre vonatkozóan. A mellékelt táblázat tartalmazza a fondok, állagok jelzetét, megnevezését, évkörét, terjedelmét, a benne található, a reformációra, protestantizmusra vonatkozó iratanyag leírását, jellemzését, valamint a kutatást megkönnyítő segédletek jelzését.
Károlyi Gáspár hagyatékának nyoma Gönc mezőváros jegyzőkönyveiben
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület
és a Nyíri Honvéd Egyesület
tisztelettel meghívja
2017. augusztus 28-án
a
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HELYTÖRTÉNÉSZEK I. TALÁLKOZÓJÁRA
a Levéltár kutatótermébe (Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.)
Az MNL Heves Megyei Levéltára iratanyagából 70 fondban található gazdag adattartalom a protestáns egyházak történetére vagy protestáns intézményekre, személyekre vonatkozóan. A mellékelt táblázat tartalmazza a fondok, állagok jelzetét, megnevezését, évkörét, terjedelmét, a benne található, a reformációra, protestantizmusra vonatkozó iratanyag leírását, jellemzését, valamint a kutatást megkönnyítő segédletek jelzését.
A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára a lakosságszáma alapján legnagyobb, nemzetiségi és vallási viszonyai szerint is legszínesebb (Duna) Földvári járás protestáns településeinek magyar nyelvű, II. József-kori népiskolai összeírásaiból készített válogatásával emlékezik. A reformáció 500. évfordulója alkalmából ősszel megjelenő MNL forráskiadvány sorozat Tolnai megyei kötetéből közöljük ízelítőként Báta község II. József-kori iskolai összeírását.
