A népesség vallási megoszlása és a római katolikusok számaránya 1930-ban
A népesség vallási megoszlása és a reformátusok aránya 1930-ban
A népesség vallási megoszlása és az evangélikusok aránya 1930-ban
Segédlet a vallási adatbázis és a térképek használatához
Az adatok forrása, felhasználhatóságuk korlátai
A legenda Luther Márton személyéhez köti a karácsonyfa-állítás hagyományát. A történet szerint egy téli estén hazafelé sétálva felpillantott az égre és gyönyörű látványban volt része: csillagok ragyogtak át fenyőfa ágain. Hazavitt egy zöld ágat, amelyet otthon gyertyákkal díszített fel a csodás látvány emlékéül. Nem tudjuk, hogy mennyi a valóságalapja e történetnek, az viszont tény, hogy a 16. századi protestáns, evangélikus közösségek voltak a karácsonyfa-állítás mai értelemben vett hagyományának első terjesztői.
2016. október 27-én a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának 11. évfolyamos történelem fakultációs csoportját fogadtuk reformációs levéltárpedagógiai foglakozásra. A foglalkozás elején Baranya megye református lelkészeinek és tanítóinak képzési lehetőségeiről, lehetséges életpályájukról, jövedelmükről esett szó a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára iratainak bemutatásával.
A Luther című rajzfilm egy részének megtekintése, illetve a reformáció rövid történeti összefoglalása után feladatok következtek. Számba vették Heves megye protestáns templomait, egyházközségeit, valamint helyi levéltári forrásokkal ismerkedtek az érdeklődő tanulók.
A nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola 6-7. osztályos diákjai december 13-án Ilyés Gábor tanár úr vezetésével vettek részt a Reformáció MNL keretében megvalósuló "Utazás Wittenbergbe" című levéltár-pedagógiai foglalkozásokon.
2016. november 25-én a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola végzős osztálya volt a vendégünk egy levéltári foglalkozáson.
A régi oklevelek kapcsán felidéztük Moritz Pál kalmár alakját, akinek neve a lutheranizmus soproni megjelenéséhez köthető, annál is inkább, mivel az ő könyveit égették el az első magyarországi autodafén Sopron szabad királyi város főterén 1524-ben. Üzleti könyvét a Soproni Levéltár őrzi.
