1780-ban a megalapításhoz 6 kataszter hold földterületet kapott a gyulai uradalomtól. Bár az iskola igen viharos időket élt meg az 1790-es években főúri támogatottsága, hírneve nem kopott meg. 1796-ban, amikor az iskola működése is kétséges volt, Báró Harruckern Jozefa megerősítette Tessediket a korábban neki ajándékozott birtokokban, hogy tovább folytathassa „az országban tudva levő dicséretes fáradozását”.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a harmincéves háború svéd-francia szakaszába való bekapcsolódása az 1644–1645. évi hadjáratával az ellenreformáció által ekkor már szorongatott magyarországi protestantizmus számára – mint a későbbi évtizedek eseményei mutatták, időlegesen – komoly eredményt hozott. A Habsburg-kormányzat rákényszerült ugyanis az 1645. évi V. törvénycikkel szentesített linzi békében engedményeket tenni: megerősíteni a Bocskai-felkelés hatására az 1608.
Kulcsmozzanatok a protestantizmus Békés megyei történetéből
KÖSZÖNTŐ Baráth János (református lelkipásztor)
MEGNYITÓ Kovács Eleonóra (az MNL OL főlevéltárosa, projektvezető, a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának elnöke)
A LENGYEL UNITÁRIUSOK ERDÉLYBEN Rüsz-Fogarasi Enikő (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese)
A logóval szembeni elvárások között szerepelt, hogy modern, viszonylag egyszerű legyen, jelenjen meg benne a projekt neve, utaljon a Magyar Nemzeti Levétár intézményére, s a reformáció gyökerére, kiinduló pontjára, amelyre az évforduló során visszatekintünk. Mindezeket figyelembe véve a tervező szerkesztési elve a stilizált Luther-rózsa és az érdekes tipográfiai megoldás ötvözése volt. A logó többféle színvariációban készült.
A prezentáció a következő települések templomait mutatja be: Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Boldva, Vizsoly, Karcsa, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Csaroda,Tákos, Márokpapi, Sonkád, Csengersima, Csenger.
Az első magyar hírlapíró
A győri evangélikus gyűjtemény névadója, Rát (Ráth) Mátyást bár Ráth néven anyakönyvezték, s felmenői is ezt a családnevet használták, ő maga élete vége felé elhagyta nevéből a „h”-t, mivel nem tartotta elég magyarosnak. Ma a legtöbb könyv, lexikon „h” nélküli alakban használja a nevét.
A program:
9.00 Gyülekezés a Dévai Bíró Mátyás téri evangélikus templom előtt
9.15 Koszorúzás a templom falán lévő emléktáblánál.
9.30 Ünnepi istentisztelet. Igét hirdet: Jakab Béla parókus lelkész.
10.30 Tudományos konferencia. Elnök: Dr. Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora, rektorhelyettes.
Előadások:
Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században
Szeptember 15. Csütörtök
11:00 Köszöntő – Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök
Elnök: Varga Szabolcs
11.15 C. Tóth Norbert (MTA-HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport, tud. főmunkatárs): A "mályuszi modell" érvényessége: vissza az alapokhoz?
