MEGHÍVÓ
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára a „Múltról mindenkinek” című rendezvénysorozat keretében
2016. augusztus 29-én (hétfőn) 13 órára tisztelettel meghívja a levéltárba (Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.)
a Magyar Nemzeti Levéltár reformáció-projektjének bemutatójára.
Kis könyvünkkel épp egy ilyen ember, Wilim János csabai tanító emlékét szeretnénk felidézni. Wilim János 1842-ben lett az újonnan nyitott kastélyi iskola tanítója. Majdnem harminc éven keresztül tanította a környékbeli nebulókat. S nem csak az írás-olvasás, a számolás rejtelmeibe vezette be a kisdiákokat, formálta erkölcsi érzéküket, jellemüket, szépérzéküket.
Wilim János (1800-1871) tanítóként a békéscsabai evangélikus egyház meghatározó személyisége volt, aki mintaadó gazdasági tevékenységével fontos szerepet játszott Békéscsaba társadalomtörténetében. Az iskolai tennivalók mellett különösen fontosnak tartotta a gyümölcstermesztés és a helyes kertészeti eljárások meghonosítását környezetében. Az emlékét idéző kötet Wilim János pályájának legjellegzetesebb területeit mutatja be.
A színes, képekkel, térképekkel, sok érdekes feladattal ellátott kiadvány szolgál majd alapjául az ősszel induló levéltári foglalkozásoknak, majd az arra épülő versenynek. A kiadvány szerkesztői a reformációs projekt Levéltár-pedagógiai munkacsoportjának tagjai mellett, az ország számos levéltárából küldtek forrásokat, eredeti iratok fotóit, valamint ötleteket munkatársaink.
A lakosság vallás szerinti megoszlása Esztergom városban:
|
Évszám |
Római katolikus |
Görög katolikus |
Görög keleti |
A lakosság vallás szerinti megoszlása Esztergom városban:
|
Évszám |
Római katolikus |
Görög katolikus |
Görög keleti |
Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt a 20. századi magyar református egyházzene kiemelkedő jelentőségű alkotói. Igen szoros kapcsolatokat ápoltak és ápolnak az 1739-ben alapított, és azóta folyamatosan fennálló Debreceni Református Kollégium Kántusával, több művüket is a Kántus számára írták. A kapcsolatok kiépítésében és a Gárdonyi-életmű népszerűsítésében jelentős szerepet játszott a Gárdonyi Zoltán-tanítvány, Berkesi Sándor Liszt Ferenc-díjas karnagy.
A váraljai református lelkész, Dőczy József és a presbitérium egy része kitört ellenségeskedésnek oka is ezen alapult. A lelkész kérte a lelkészi hivatalhoz tartozó legelőföld alatti kőszénbánya bérletének hivatalt megillető részét, melynek jogosságát a világi hatóságok is elismerték. A váraljai gyülekezet megtagadta ezt és a lelkész elmozdítását kezdte követelni, feljelentve őt az egyházi bíróságnál. Az egyházmegyei törvényszék és annak fellebbezési fóruma azonban elutasította az indítványt. Sőt!
