Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.10.03.
Takács Ádám református tiszteletest, egyházi írót, műfordítót, Karacsné Takács Éva édesapját, Karacs Teréz nagyapját sajnos a magyarság elfeledett jelesei közé sorolhatjuk. Művei életében rendszerint több kiadást megértek, némelyiket még a halála utáni évtizedben is újranyomták, de azt követően már egyetlenegyet sem. A kétszáz évesnél idősebb eredeti kiadások ma a múzeumok féltett ereklyéi közé tartoznak, míg a hagyatékokból itt-ott előkerülő, megbúvó példányoknak biztos piaca van, hiszen az antikvár árveréseken magas áron kerülnek a könyvritkaságok gyűjtőihez.
Típus: Örökség
2018.10.10.
Dokumentumok az MNL Csongrád Megyei Levéltárából
Típus: Cikk
Hír
2018.10.11.
A kötetben közölt 81 ügyirat összesen 106 dokumentumot jelent, amelyek a megye protestáns lakosainak és közösségeinek történetébe enged bepillantani a 18. századtól a 20. század végéig.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.11.
Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Nógrád Megyei Levéltárából c. forrásgyűjteményünk a Magyar Nemzeti Levéltár 21 kötetből álló sorozatának részeként, a reformáció születésének 500. évfordulójára jött létre.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.12.
A 169 dokumentumot tartalmazó kötet a protestantizmus Zala megyei történetébe nyújt bepillantást az MNL Zala Megyei Levéltárának iratanyagán keresztül
Típus: Cikk
Hír
2018.10.12.
A Reformáció MNL projekt keretében, a Forrásaink a reformációról kiadványsorozat tagintézményi köteteként megjelent az MNL SzSzBML forráskiadványa is.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.12.
A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára a Reformáció 500. évfordulóján e kiadvánnyal emlékezik. A forráskötet a Földvári járás 15 településének II. József-kori magyar nyelvű, protestáns népiskolai összeírásait tartalmazza.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.13.
A kötet a Heves és Külső-Szolnok vármegyei, majd Heves megyei protestáns felekezetek történetének, hitéletének, egyházközségeik és iskoláik működésének válogatott forrásait tartalmazza.
Típus: Cikk
Hír
2018.10.15.
A híres erdélyi Bethlen Kollégium alapítása óta az erdélyi ősi kultúra egyik fellegvára és a törhetetlen erdélyi hazafiság eszméjének lankadatlan hirdetője volt. 1622 májusában erősítette meg a kolozsvári országgyűlés azt a törvénycikket, melyet Bethlen Gábor terjesztett elő. A törvény egy erdélyi református akadémia felállítására vonatkozott, és kimondta, hogy az akadémia felállítása „perpetuum statutum”, azaz örök időkre szóló határozat. Ezzel a törvénycikkel jutott első alapjához ez a főiskola, mely történetének évszázadai alatt sokszor páratlanul nehéz és válságos körülmények között, de mindig tántoríthatatlanul és céltudatosan teljesítette feladatát: egy erős, hithű hazaszerető ifjúság felnevelését.
Ennek a főiskolának a története a magyar nemzeti históriáik ragyogó és sok értéket és tanulságot rejtő fejezete. [1]
A 200 éves évfordulón (1822) Szász Károly így írt a kollégiumról: „Talán nem éppen ma kétszáz esztendeje, hogy az időnek méhe Erdély legszebb szülöttével, az erdélyi református kollégiummal megterhesedett. Olyan volt az ő élete, mint a mellette lesiető Marosnak folyása: kicsiny eredetében szinte kiszárad vagy elenyészik a kősziklák akadályaiban, de a haza jobb földjének terére kiérvén, majesztással hömpölygi által az országot. [. ..] Felemelem remegő hangomat, kimondani ama nagy nevet is: megszólítlak téged, nagy fejedelme e kicsiny hazának, dicsőült Bethlen Gábor! Imé, én is felviszek egy téglát, hogy betegyem abba a szép épületbe, melynek fundamentumát te megvetetted. Én és a tégla, és maga az épület, az időnek példájává lehetünk, de a te neved fennmarad örökké, mert az minden igaz hazafinak szívébe van beírva, és azt, mint egy patriarkális éneket egyik embernyom a másiknak szájról szájra általadja. Elmondám!” [2]
Típus: Örökség