Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2016.05.08.
Az író sírja Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:J%C3%B3kai_M%C3%B3r_s%C3%ADreml%C3%A9ke.jpg
Jókai Mór szülei: ásvai Jókay József ügyvéd és neje, banai Pulay Mária
Jókai Mór bátyja és sógornője: Jókay Károly és neje, Csontos Klára
Típus: Örökség
2016.05.13.
Debrecennek két igen híres intézménye van: a Református Kollégium és a Debreceni Nyomda. Mindkettő ugyanarról híres: 16. századi alapításuk óta megszakítás nélkül működnek, egyedülálló módon az ország kultúrtörténetében.
Típus: Cikk
Publikáció
2016.05.22.
A Reformáció MNl projekt egyik jelentős forrásfeltáró vállalkozása a volt szabad királyi városok reformációját kutatja. Több kutató út is megvalósult 2016 tavaszán, amelyekről beszámolókat közlünk. Elsőként az eperjesi eredményekről számolunk be.
Típus: Cikk
Hír
2016.05.22.
Az igen gazdag evangélikus emlékeket őrző bányavárosok levéltáraiban folytatott kutatások közül a körmöcbányaiból adunk rövid ízelítőt.
Típus: Cikk
Hír
2016.05.22.
Az evangélikus vallású és a késmárki evangélikus líceumban nevelődő Görgei Artúr (1818-1916) halálának 100. évfordulójára emlékeztek 2016. május 21-én, Visegrádon "Visegrád Görgeije - Görgei Visegrádja" címmel megtartott konferenciával. Ennek egyik előadását adjuk most közre.
Típus: Cikk
Publikáció
2016.05.23.
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára tisztelettel meghívja Önt Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra című könyvének bemutatójára
Típus: Cikk
Meghívó
2016.05.27.
Felvidéki forrásfeltáró projektünk következő állomása Bártfa, amely város már igen korán, 1530 környékén áttért a lutheri elvekre. Az e tényt alátámasztó dokumentumok mellett, számos értékes, lelkészektől származó eddig publikálatlan levelet is feltártak kutatóink.
Típus: Cikk
Hír
2016.05.30.
A Wesselényi-összeesküvéstől az 1671–1685 közötti kuruc felkelésen, az 1697-es hegyaljai felkelésen, az 1698–1702-es Rákóczi–Bercsényi-féle összeesküvésen át a Rákóczi-szabadságharcig tartó küzdelemsorozatot nem tekinthetjük egyetlen egységes és töretlen folyamatként, azonban az egyes mozgalmak politikai célkitűzései, továbbá résztvevői és vezetői között mégis létezik bizonyos kontinuitás, amely összefűzi e majd öt évtized rendi szabadságmozgalmait. Ilyen folytonosságot jelentő mozzanat a protestánsok szabad vallásgyakorlásának kérdése.
Típus: Cikk
Publikáció