Augusztus 29-én a „Múltról mindenkinek” rendezvénysorozat keretében mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár reformáció-projektjét. A rendezvény résztvevőit az MNL főigazgatója, Dr. Mikó Zsuzsanna köszöntötte.
Erasmus a humanizmust az új kegyesség eszméivel töltötte fel. Korszerű, őszinte és bensőséges keresztény életszemléletet hirdetett. Gyakran szembehelyezkedett a katolikus egyház tanításaival, a reformációhoz azonban nem csatlakozott. A Biblia anyanyelvű fordítását és terjesztését szorgalmazta. A magyarországi értelmiség – erazmisták – már Mohács előtt versengve olvasták, tanulták írásait.
8/37269
MNL OL 1526–1570 közötti iratainak feltárása, digitalizálása és feldolgozása.
Beszámoló az eddigi eredményekről
A vallásszabadság kérdése, ez a 17. századi Habsburg-ellenes rendi mozgalmakat végigkísérő politikai követelés és motívum a kirobbanó Rákóczi-szabadságharc idején is jelentős erővel hat. Nem véletlen, hogy az egyébként római katolikus II. Rákóczi Ferenc is fontosnak tartotta a konföderáció belső helyzete megszilárdítása szempontjából a vallási béke megteremtését, a protestánsok sérelmeinek kompromisszumos orvoslását.
Az MNL OL kiemelt projektje az 1526 és 1570 közötti iratok darabszintű feltárása, majd a feltárás eredményeképpen a reformáció tárgykörére vonatkozó adatbázis létrehozása. A forrásfeltárásban az Országos Levéltár iratőrző főosztályai közül kettő, a Magánlevéltárak, gyűjtemények és az 1945 előtti kormányszervek főosztálya vesz részt.
Kassa Felső-Magyarország fővárosa, metropolisza volt már a 16. században. Gazdasági jelentősége magával hozta, hogy az új tanok igen hamar érkeztek ide, így azt várhatnánk, hogy Körmöcbányához és Bártfához hasonlóan igen korai adatokat találunk a felekezetváltás mozzanataira. Amint azt a feltárás során átnézett 1527 és 1560 közötti időszak forrásai is mutatják, ez nem volt teljesen így.
A Pozsonyi Állami Levéltár Modori fióklevéltárában Modor város iratanyag mellett Szentgyörgy és Bazin városok levéltára is megtalálható. A három város a 18–19. században (Pozsony mellett) az alsó-magyarországi evangélikusság bástyái voltak, ahol a türelmi rendeletet követően több nagy evangélikus templom épült (Modoron külön a szlávoknak és külön a németeknek), iskoláik a régió falvai és kisvárosai számára fontos oktatási csomópontoknak számítottak.Mivel azonban szabad királyi várossá csak a 17.
A fényes szentgotthárdi diadalt néhány nap múlva követő 1664. évi vasvári béke okozta elkeseredés arra sarkallta a Magyar Királyság római katolikus vallású főméltóságai egy részét, valamint a protestáns magyar rendeket, hogy török és francia segítséggel szakítsanak a Habsburgokkal, mondván, ha I. Lipót császár nem védi meg őket, akkor talán a török védőszárnyai alatt oltalmat nyernek.
„Glóriává alakult fején a töviskorona”
A nemzet nagy halottjai között – Görgei Artúr halála és temetése
