Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.02.28.
Az evangélium úttörő apostolai között egyik legkiválóbb Szegedi Kis István. Egyetlen a magyar reformátorok közül, akinek a mi időnkig fennmaradt a hiteles arcképe, melyet egyik hálás tanítványa, Skaricza Máté rajzolt, s Szegedi Kis Istvánnak 1585. évben Bázelben latin nyelven kiadott tudományos hittani munkájában életrajzával együtt kinyomatott. Ezen arckép Szegedi Kis Istvánt 63 éves korában ábrázolja. [1] „Ez az életrajz, az első igényes, humanista jellegű tudós-biográfia, tanítványi szeretettel s igen részletesen ismerteti Szegedi Kis hányatott életét, s éppen ezért a magyar reformáció történetének egyik legfontosabb forrása" - A magyar irodalom története (1964), 1. kötet, 499. oldal.
Életének négy periódusában, négy alkalommal űzték el szolgálati helyéről, verték félholtra, fosztották ki, vetették fogságba. Neki, akiért János Zsigmond is közbenjárt, arany kelyhet küldve fogva tartójának, hogy szabadon engedje, s akit rókaprémes felöltővel és a temesvári iskola igazgatóságával kínált meg gróf Petrovics Péter temesi kormányzó, akinek barátja Horváth Márk szigetvári kapitány, s aki nyugatról hazatérve azonnal a legmagasabb egyházi méltóságba emelkedhetett volna, s aki máris egy ország rokonszenvének kivívásával dicsekedhetett, - akinek írásaiban mégis a hányattatásának hitben hordozott tapasztalatát kell feldolgoznia. [2]
Típus: Örökség
2018.03.03.
Pontos anyakönyvek híján csak a születési évét ismerjük. Az elsők között tartotta fontosnak a magyar nyelv ügyét, a vallásgyakorlásban és az oktatásban. A hazai pedagógiai szakirodalmat Francke egyik művének magyarra fordításával ő nyitja meg. (Oktatás a gyermeknevelésről. 1711.) [1]
Ő alapította meg Sárszentlőrincet és a helyi evangélikus közösséget.
Kiemelkedő egyházszervező tevékenysége és jelentős teológiai munkássága okán Szeniczei Bárány Györgyben ma a magyar evangélikus egyháztörténet egyik nagy alakját tisztelhetjük. [2]
Típus: Örökség
2018.03.03.
„Mikor Napóleon megbuktatására a szövetségesek benyomultak Francziaországba, a veszprémi ifjúság a megsebesült önkéntesek (volontérek) javára, egy színdarab előadására vállalkozott. Közreműködésül fel volt Haubner is szólítva. Azonban atyja nem engedte meg, hogy theologus fia, kinek Veszprémben többször prédikálnia kellett, a színpadra is fellépjen. De hogy a nemes vállalat iránt Haubner mégis részvétet tanúsítson, egy színdarabot maga készített. Elöadatásán megjelent Horváth prépost is. Másnap Haubnert magához hivatván, nyájasan fogadta: "fiu, úgymond,nem hogy elbizd magadat, mintha tettél volna valamit, hanem hogy iparkodjál, adom ezeket." És ezzel megajándékozta Virág Benedek Horatius leveleinek magyar fordításával és saját magyar egyházi minden dolgozataival. Sőt használatára megnyitotta nagyszerű könyvtárát, többször megnyitotta erszényét, külföldre utazásakor is több aranynyal megajándékozván öt.” Vasárnapi Ujság 1861. február 17.
Típus: Örökség
2018.03.05.
Tatay Sámuel, kistatai (Répcelak, 1823. október 11. - Bakonytamási, 1893. február 3.) evangélikus lelkész, esperes. 1848-tól haláláig szolgált Bakonytamásiban. Tanulmányait Nagybarátin, Győrben és Sopronban végezte. Tanult jogot, majd teológiát Sopronban és egy évig Bécsben. A papi vizsgát 1847-ben tette le Kőszegen, ezután segédlelkészként Bakonytamásiban és Beleden szolgált. 1848 tavaszán beszédet mondott a veszprémi nemzetőrség megalakulása alkalmából, később, a szabadságharc idején nemzetőrnek sorozták be. 1851-től kapcsolódott be az egyházigazgatás jogi ismereteket igénylő területeinek munkájába; 1868 januárjában a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperesnek választotta meg, mely tisztséget haláláig viselte. Az egyházmegye négy fős delegációjának tagjaként részt vett Budapesten a Magyarországi Evangélikus Egyház 1891-től kezdődött zsinatán. Nevéhez fűződik a bakonytamási evangélikus templom kibővítése 1857-ben. [1]
„Tisztelendő úr, szomorú hirt hozok. Az esperes úr halálos beteg; meglehet, hogy addig meg is halt, míg én hazaértem." Ezen Jób-hirrel lepett meg egyik hivem f. év
január 20-án, aki B.-Tamásiból jövet, lakásom előtt elmenve, betért hozzám. [ Evangélikus Egyház és Iskola - 11. évf. 11. sz. (1893. március 18.) g. —o. ]
Típus: Örökség
2018.03.06.
Patai András szabolcsi esperes és lelkésztársai az 1671 júniusában, Pátrohán tartott zsinatból levélben értesítették Szabolcs vármegyét a szomszédos Szatmár megyében működő nagyecsedi iskolamester elfogatásáról.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.03.06.
Fábri Gergelyt 1750-ben püspökévé választották. Ezzel Vadosfa a kerület székhelye lett, de Fábri püspöknek 1753-ban, az ún. „vadosfai vallási zavargás” következményeként le kellett mondania hivataláról. Vadosfán ugyanis 1751. augusztus 20-án az evangélikus hívek kapákkal, villákkal felfegyverkezve várták a mihályi katolikusokat, akik kápolnájuk felszentelésére közeledtek a faluhoz. Az evangélikusok tettét igazolni látszott az a „rémhír”, hogy a katolikusok ez alkalommal a vadosfai evangélikus templomot is birtokba akarják venni. Templomukat védelmezendő bocsátkoztak tehát az evangélikus hívek tettleges összetűzésbe a katolikusokkal.
Fábri Gergely azonban nem vállalt részt ebben, hanem inkább csitította felzaklatott híveit. Ennek ellenére eltávolították vadosfai hivatalából, és a németkeresztúri várbörtönbe szállították. [1]
Típus: Örökség
2018.03.12.
Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség; Temploma máig az egyetlen unitárius templom egész Békés megyében. A torony nélküli épületet 1903. novemberében avatták fel. A templomépítés páratlan összefogással valósult meg: a füzesgyarmatiaktól a vargyasiakig, a homoródalmásiaktól az angol unitáriusokig számos nemes lelkű ember adakozott azért, hogy a füzesgyarmatiaknak unitárius templomuk legyen. [1]
Típus: Örökség
2018.03.14.
Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai közt található a paksi református templom építéstörténetéhez kapcsolódó latin és magyar nyelvű iratcsomó, amelyet átlapozva a protestantizmus 18. századi helyzetének megismeréséhez kapunk némi adalékot.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.03.18.
Pécs kultikus gyára volt az Angster Orgona- és Harmóniagyár. Az Angster gyár az egész történelmi Magyarország protestáns templomait ellátta orgonákkal. A gyár gondoskodása nemcsak az orgonakészítésre és javításra, hanem az iskolások látogatására és a propagandára is kiterjedt. A Baranya Megyei Levéltár készülő forráskiadványában külön fejezet foglalkozik az Angster Gyár dokumentumaival.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.03.18.
Fodor Pál nagyharsányi református lelkész, esperes „Felső-Baranyai Esperességi Olvasótársaság” néven olvasókör engedélyezését kérte a soproni helytartósági osztálytól. Az engedélykérés 1853-ban történt, s még hosszú évek teltek el, mire az egyesület - más néven már - végül megalakult. A forrásközlés részlet a Baranya Megyei Levéltár készülő forráskiadványából.
Típus: Cikk
Publikáció