Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.05.24.
A Reformáció MNL projektjében dolgozó kollégák egy-egy reformációhoz kapcsolódó érdekességet mutatnak be, vagy a hozzá kötődő gondolatot osztanak meg az érdeklődőkkel.
Típus: Cikk
Hír
2018.05.26.
1625. január elsején a Szerencs melletti Bekecs községben felszenteltek egy református templomot. A templom felszentelésének részleteit a Németországból hazaköltözött, és Kassán letelepedett Szenczi Molnár Alberti egy antológiában örökítette meg. Alapvető fontosságú és Magyarországon egyedülálló forrás keletkezett így, amelyet a magyar és nemzetközi kutatás számos alkalommal kiaknázott. [1]
1625 karácsonyán tizenkét lelkész és vagy kétszer annyi tanító és diák gyülekezett a Zemplén megyei Bekecs községben. A falu földesura, Bethlen Gábor fejedelem híve, Monaki Miklós, református templomot építtetett a híveknek. Nagy esemény volt ez a harmincéves háború kellős közepén, az erdélyi fejedelem és a Habsburg király felségterületeinek találkozásánál. 1625-ig nem is igen épülhetett kálvinista templom Magyarországon. A reformáció elterjedésekor a középkorban létesült templomokat vették a birtokukba a hitújítás hívei. A bekecsi lett volna az első épített református templom? [3]
Típus: Örökség
2018.05.28.
Prágai András (Nemeskér, ? – Tarcal, 1636 tavasza) református lelkész Sárospatakon, majd külföldön tanult. Hazájába való visszatérése után, 1619 tavaszától sátoraljaújhelyi másodpap, majd szerencsi lelkész és Rákóczy György udvari papja, 1631 őszétől gönci, 1635 elejétől tarcali lelkész volt. [1]
A késői reneszánsz szellemében kezdett alkotni, legismertebb műve a Fejedelmek serkentő órája. Ez valójában Antonio de Guevera királytükrének teljes fordítása; a korszak kiemelkedő munkájának tartják. Valószínűleg 1631-ben készítette el a Sebes agynak késő sisak című közel negyven versből álló versciklust, mely már a barokkot előlegezi. [2]
Típus: Örökség
2018.06.01.
2015-ben szabadtéri ünnepi istentisztelet keretében emlékkövet avattak a Budapest-Baross téri Református Egyházközség egykori fatemploma helyén, a zuglói Reiner Frigyes parkban kialakított emlékhelyen. A Budapest–Baross téri Református Egyházközség 1933 májusától harminchárom éven át egy hordozható acélvázas barakképületet használt templomként, "Szent Sátor"-nak nevezték, amelyet Zuglóban a Dózsa György út és a Thököly út sarkán állítottak fel. Az ideiglenes épületet, városképi okokra hivatkozva, az 1966-os budapesti Atlétikai Európa-bajnokság előkészületei során lebontották, a gyülekezet pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinatának a közelben található székházába költözött. [1]
Típus: Örökség
2018.06.01.
Kemenesalja népessége a reformáció idején evangélikussá lett. E területen is hatott ugyan az ellenreformáció, de a legtöbb településen a mai napig megmaradtak az evangélikus közösségek. Az alább olvasható dokumentum, amely az MNL Országos Levéltára megjelenés alatt lévő forráskötetéből való, egy kemenesaljai evangélikusok által írt megbízó levél követeik részére, kik az uralkodónál igyekeznek vallási sérelmeikre orvoslást találni. Az iratot aláírták a közösség akkori elöljárói.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.06.01.
Az Országos Levéltár megjelenés alatt lévő forráskötetébe beválogatott források majdnem felét levelek teszik ki. Ezek részben magán, részben hivatalos levelek. Közös bennük, hogy mindegyikben valamilyen kérést fogalmaztak meg a protestáns levélírók,közösségek. Elvi hozzájárulásért folyamodtak harang és temető használat ügyében, anyagi támogatásért templomépítéshez, iskola alapításhoz, pártfogást és közbenjárást kértek külföldre menő diákok és az ünnepekre kiküldött legátusok részére. Kiemelt figyelmet érdemel Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök levele, amelyben az egyházát ért sérelmeket adja elő és ezek orvoslására irányuló kérelmét terjeszti a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa elé 1919-ben.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.06.02.
Zelenka Pál (Csehberek, 1839. augusztus 19. - Miskolc, 1910. december 4.) evangélikus püspök, egyházi író. Lelkész, egyházmegyei főesperes, egyházkerületi főjegyző, zsinati tag, a tiszai egyházkerület püspöke.
Elnöke volt az Evangélikus Egyetemes Gyámintézetnek. A Gyámintézet című lap alapítója, szerkesztője. Számos cikke jelent meg budapesti és pozsonyi protestáns egyházi folyóiratokban is. [1]
Típus: Örökség
2018.06.04.
Életét legjobban annak a jubiláris serlegnek a felirata jellemzi, amelyet hű rozsnyói híveitől kapott:
Iskolák és intézetek, egyletek, özvegyek, árvák - Áldják műveidet, hirdetik érdemidet. - S érdemeid emlékét a hála megőrzi s csodálja - Mit tehet ész és szív és a szilárd akarat. " .. .
„Exegi monumentum aere perennius." Legyen köztünk emléke mindvégig áldott! [1]
Típus: Örökség
2018.06.12.
Ajka-Tósoki Református Társegyházközség;
1833. május 20-án illő ceremóniával lerakják az új templom fundamentumkövét, és ezzel elkezdődik az építkezés. December 13-án már tető alatt áll. A torony még nincs kész, de egy év múlva 1834. december 11-én már ezt jegyzi fel az esperesi vizitáció: "A szép és igen nagy ékességgel tündöklő újj templom tágas, a székek még nem készek." Tervezője ismeretlen, a tervrajzok sem maradtak fenn. [1]
Típus: Örökség
2018.06.12.
Az Avas-hegy északi oldalán, a város fölött áll Miskolc legrégibb temploma és a vele szoros egységet alkotó, egyedi harangtorony. A festői szépségű teraszon terül el a műemlék temető, benne a kelet-nyugati tengelyű, keletelt szentélyű későgót templom. Falait karcsú támpillérek kísérik. Nyugati oldali csúcsíves bejáratának bal oldalán mérműves, ám félköríves záródású ablak, bal oldalán a főpárkány alatt körablak látható. Az apszis a nyolcszög három oldalával záródik. A hajó és a szentély lenyűgöző, hatalmas méretű ablakai csúcsívesek. A templomot kontyolt, zsindelyezett tető fedi, két végén egy-egy toronygomb magasodik. A déli oldalon álló ravatalozó kevésbé illeszkedik a templom stílusához, ennek ablakai szegmensívesek, bejárata egyszerű, egyenes záródású. Az északi cinterem bejárata csúcsíves záródású. A templom alaprajzilag nagyobb, mint a belvárosi Kakastemplom.
Típus: Örökség