Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Keresés

Találatok

2018.07.20.
Gedey András, Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követének tudósítása olvasható az alábbiakban, amelyben az országgyűlés eseményei, azon belül is a vallásügyi tárgyalások eredményei felől értesítette a vármegyét 1662. július 8-án kelt levelében.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.07.22.
2017. október 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei laskodi református templom adott helyet a "Középkori templomok útja" soron következő örökségnapjának. Laskodon a reformáció 500 éves évfordulója mellett méltó módon emlékezhettek meg Szent László trónralépésének 940., szentté avatásának 825.évfordulójáról, hiszen a laskodi református templomban látható az egyik leghíresebb Szent László legenda falkép ciklus. [1]
Típus: Örökség
2018.07.23.
2018. júliusában avatták Lónyán Magyarország első pénzügyminiszterének, Lónyay Menyhértnek felújított sírkápolnáját. [1]
Típus: Örökség
2018.07.24.
2018 júliusában jelent meg a Heves Megyei Levéltár közleményeinek, az Archívumnak a 21. száma, melyet a protestantizmus megyei történetének szenteltünk.
Típus: Cikk
Hír
2018.07.27.
Európában is különlegességnek számít a szatmárcsekei műemlék jellegű temető, ahol több mint 600 embermagasságú, stilizált csónakos kopjafa áll. Az úgynevezett “csónakos” fejfák eredetére máig nincs egyértelmű magyarázat: egyes vélemények szerint ezek az ősi ugor csónakos temetkezési szokást jelképezik, egy másik megközelítés szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő Tisza áradásakor a halottakat csak csónakban vihették ki a temetőbe. A fejfák mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére egyaránt utal. [1]
Típus: Örökség
2018.07.28.
Az 1912-es stokholmi olimpán gerelyhajításban bronzérmet szerzett, a két világháború között a Csehszlovákiába szakadt Csilizradvány lelkipásztora volt, a lakosságcsere során Magyarországra, a jugoszláv határhoz költöztették, nyugdíjas éveit is a szolgálat és a sport szeretete jellemezte. [1]
Típus: Örökség
2018.07.31.
Kornya Mihály (1844-1917) a magyar baptista misszió egyik legmeghatározóbb egyénisége és legeredményesebb gyülekezetalapítója volt a 19. és 20. század fordulóján. Gyakran nevezik parasztapostolnak illetve paraszt-prófétának is. [1]
Típus: Örökség
2018.08.01.
Forrásaink és a történeti hagyomány szerint a pápai városi (plébániai) iskola 1531-ben, Thurzó Elek földesúr (1527-1535) támogatásával vált protestánssá. 1534-ben Gyzdawith Péter már lutheri szellemben tanította a növendékeket. Az iskolát a városiak tartották fenn, akik évtizedeken át a reformáció lutheri, majd az 1570-es évek második felétől a kálvini irányzatot követték. A katolikus hitéletet képviselő ferences barátok 1570-ben hagyták el Pápát - ezt követően már semmi sem állhatta útját a reformáció győzelmének.  Gróf Esterházy Pál 1660-ban a ferenceseket telepítette le. A reformátusoktól a régi katolikus öregtemplomot, az iskolát és a professzori lakásokat, az eklézsia két malmát elvette, és számos református családot elköltözésre kényszerített. Ezt követően az egyház a piac közelében, a Hegyi család által adományozott telken építtette fel az egyemeletes kollégiumot, amely tekintélyes épületnek számított. Benne nagy előadóterem mellett 5 tágas szoba a tógátus deákoknak, 7 szoba az alsóbb osztályosoknak. könyvtár, múzeum, s két lakás is helyet kapott. A kollégiumban lakott a rektor-professzor és a kántor is. Az udvar közepén terebélyes eperfa állt, mely a kollégium jelképe lett: rákerült a pecsétnyomójára, az intézmény címerként is használja. [1]
Típus: Örökség
2018.08.02.
A baptista felekezetet a magyar állam 1905-ben nyilvánította elismert felekezetté, ezt megelőzően az 1895. évi XLIII. törvénycikk értelmében a tűrt egyház kategóriájába tartoztak, vagyis rendezvényeik megtartásához a hatóságoktól engedélyt kellett kérniük. Az egyház magyarországi megjelenését 1846-ra lehet visszavezetni, amikor Pesten Rottmayer János téríteni kezdett. A baptista felekezetre vonatkozó, még egyházként való elismertetésük előtt keletkezett források közül való a Fejér Megyei Levéltár itt közzétett 1899-i dokumentuma, amely éppen egy engedély nélkül tartott baptista istentisztelet ügyében keletkezett.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.08.02.
Az egyházi egyesületek egyik kiemelt célja a misszió mellett gyakran a jótékonyság, a szegények, köztük is az árva gyermekek és idősek megsegítése. Ilyen cél és szándék mutatkozik meg a hódmezővásárhelyi református Jótét egyesület felhívásából is, amely nemcsak szövege, megfogalmazása miatt lehet érdekes, hanem a hétköznapi élet, a háztartások szokásainak egy-egy részletét felvillantó volta miatt is. A szövegben megnyilvánuló gyakorlatiasság a hétköznapok és az adománygyűjtés nehézségeinek alapos ismeretéről is tanúskodik.
Típus: Cikk
Publikáció

Oldalak