Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.01.24.
A Reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár valamennyi tagintézménye egy-egy forráskötetet állított össze, melyben az őrzött iratanyag helyi sajátosságait is figyelembe véve igyekeznek felfedni a protestáns felekezetek történetének részleteit. Levéltárunk II. József korába enged bepillantást a sorozat darabjaként hamarosan megjelenő kötetben.
Típus: Cikk
Hír
2018.01.26.
Kiss Bálint vagy Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9. – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Sokoldalú szakírói munkásságából különösen a magyar őstörténetre vonatkozó kutatásai és néprajzi jelentőségű feljegyzései emelkednek ki. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész apja.
Típus: Örökség
2018.01.26.
Petz Gyula, a mezőberényi ágostai hitvallású evangélikus németajkú egyház lelkésze, egyetemes egyházi jegyző
Típus: Örökség
2018.01.28.
Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Kiss Bálint az 1830-as években Szentessel is kapcsolatba hozhatóan gombos fákat és élesre faragott fejfákat említ. Az élesre, szögletesre, négyszögletesre faragott és csillagokkal díszített fejfák megkülönböztető neve Szentesen a XIX. század végén kopjafa, kopja fejfa.
Típus: Örökség
2018.01.29.
Az MNL Heves Megyei Levéltára forráskötetének egyik fejezete Heves és Külső-Szolnok vármegye református közösséggel rendelkező településeinek 18. századi mindennapjait, a reformátusoknak a katolikus államhatalommal és a helyi földesurakkal való együttélését szemlélteti.
A fejezet egyik forrása az Egri Érsekség Gazdasági Levéltára iratanyagában őrzött, a tiszaörsi reformátusok és gróf Eszterházy Károly püspök (1761-1799) közötti 1767. évi levélváltás, melyben az örsiek a püspöknek mint földesuruknak engedélyét kérték, hogy szélütést szenvedett lelkészük, Kállay István helyére új lelkipásztort hozhassanak. A „goromba instanciában” foglalt kérésnek Eszterházy nem adott helyt a lelkipásztor által írt újabb folyamodvány után sem. Új lelkészt nem hozhattak a településre, amíg Kállay István élt, vallásukat a szomszédos falvak prédikátorainak vagy a plébánosnak a közreműködésével gyakorolhatták.
Típus: Cikk
Publikáció