Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2019.01.02.
A rendelkezésre álló iratanyagok áttanulmányozása alapján elmondhatjuk, hogy Győrött az evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel. Elődeink közvetlenül a reformáció után fontosnak tekintették az iskola szervezését. A tudás fáklyáját - Luther gondolatait követve - olyan tanítók kezébe adták, akikből a későbbi lelkészek lettek. Valamennyien egyetemet, főiskolát végeztek, kiváló képességekkel rendelkeztek.
Győr a XVI. században a törökellenes harcok miatt fontos végvárnak minősült, a várban sok evangélikus vallású német katona szolgált. Az ő gyermekeik számára hozták létre a seregiskolát, német szóval a Heeresschulét, amelyben a század végén a magyar polgárok gyermekei is tanultak. [1]
Típus: Örökség
2019.01.04.
A település közepe táján, pár méterre az úttól, a gondozott parókia területén szemkápráztató fehéren tör a magasba a református templom.
A református templomokban szokatlan kazettás mennyezet bibliai képeket és idézeteket ábrázol. Látható a rozsályi főúri család, a Kunok címere, mely utal arra, hogy 1595 óta, immár 400 éve van református egyházközség Rozsályban. [1]
Típus: Örökség
2019.01.06.
1788-1790-ig új templomot építenek a falu közepén álló telekre, melyet a Batthyányiaktól kapott a gyülekezet. Az építkezéshez az Árpád-kori templom teljes anyagát felhasználják (a hagyomány szerint a régi templomot 72 óra leforgása alatt a régi helyről az új helyre szállítják szekerekkel,csak a harang maradt a katolikus egyház tulajdonában. A régi templom helyét a Pusztatemető elnevezésű dombtetőn – túraútvonalak és tanösvények metszéspontjában – találjuk meg.) Így épült fel a ma is álló templom, amely ma felújított formában tekinthető meg. [2]
Típus: Örökség
2019.01.08.
A templom főhajója kelet-nyugat tájolású. Az épület központi elrendeződésű, görög keresztet formál. Szárai között kis, kör alaprajzú fiatornyok kapcsolódnak a toronytesthez. A templombelsőben köralakú keresztelőkápolna került kialakításra, mely egyben a sekrestye szerepét is betölti. Sándy Gyula elsősorban a román építészeti stílus hagyományait vette alapul, ugyanakkor a pártázatos nyolcszög alakú torony, s a finom ívelésű ablakok a gótikát idézik fel a szemlélőben. Utóbbi hatást erősíti a belső tér mennyezetformálása. A fából készült szerkezetet a középteret határoló falazott csúcsos boltívek és oromfalak támasztják. A gerendák csillagboltozatot alkotnak, melyhez dongák kapcsolódnak. A famennyezet az egész templomnak meleg hangulatot kölcsönöz. Külön érdekessége a templomnak az előrelépő, kőoszlopokkal megtámasztott, oromzatos kapuzat és a bástyaszerűen kiképzett harangház, mely az erdélyi erődtemplomokhoz teszi hasonlatossá, s jól illeszkedik az evangélikusság jelmondatához: „Erős vár a mi Istenünk!” A templom külső megjelenése kapcsán kiemelendő még a sekrestye párkánya, valamint az ablakok alatt húzódó sgrafittó (díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe) díszítés. [1]
Típus: Örökség
2019.01.10.
A templom a XV. században épült, műemlék épület. A XVIII. század közepén barokk stílusban alakították át. Tornya a XIX. század végén készült. [1]
2014. október 22-én, a tiszakóródi templom megújulásáért tartottak hálaadó istentiszteletet. A felújításra elnyert pályázati pénz nem volt elegendő arra, hogy minden munkálatot elvégezzenek a templomban, de többen is támogatták az egyházközséget a teljes felújítás megvalósításában. Így komoly összefogás eredményeként újulhatott meg a tiszakóródi református templom. [2]
Típus: Örökség
2019.01.22.
A Felső Tisza-vidék népi építészetének páratlan gazdagságához Sonkád református temploma is hozzájárul. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által helyreállított gótikus épület foglalatában megjelenő képzőművészeti alkotások bravúros és rendkívül látványos helyreállításért a sonkádi református templom 1998-ban Europa Nostra-díjban részesült. Azóta virágok templomaként emlegetik. [1]
A falusi méretekkel rendelkező, keletelt épület jórészt ma is eredeti formájában áll. Téglalap alaprajzú hajójához keletről egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, kétszakaszos, a szabálytalan nyolcszög öt oldalával záródó szentély csatlakozik. A szentély északi oldalán a középkorban sekrestye állt, melyet keleti és nyugati falának a szentély északi falán és a hajó északkeleti sarkán talált csatlakozási nyomai, illetve feltárt alapfalai alapján a legutóbbi helyreállításkor visszaépítettek. A templom falait törtkőből emelték, a szerkezeti elemeket sárgás-szürkés színű riolittufából faragták. [2]
Típus: Örökség
2019.01.22.
Típus: Cikk
Hír
2019.01.29.
A templom több, jól elkülöníthető építési periódusra bontható. Az első templom építési ideje a XIV. század eleje, ebből az időből csupán a torony és a hajó nyugati falának északi szakasza maradt meg. A torony hatszintes, főpárkányig emelkedő első három szintje négyzet alaprajzú, feljebb azonban nyolcszög alakúba megy át. A nyugati falban nyílik a csúcsíves záródású kapuzat. Az első templom hajójához kelet felől egyenes záródású szentély kapcsolódott, a hajó és a szentély sarkait pedig átlós irányú támpillérekkel erősítették meg. A XVI. század második felében, a második építési szakaszban a torony és a nyugati hajófal egy részének kivételével az akkor már romos régi épületet elbontották és a helyén egy új, a korábbinál hosszabb és szélesebb templomot emeltek. A toronyhoz kapcsolódóan új hajót építettek, melynek keleti végéhez, egy diadalívvel elválasztott, gótikus boltozattal ellátott szentélyt toldottak. A szentély, valamint a hajó nyugati sarkait támpillérekkel erősítették meg. A szentély északi oldalához egy négyzet alaprajzú sekrestyét építettek. [1]
Típus: Örökség
2019.01.30.
A lutheri reformáció tanításait a győri végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s megszerezték maguknak azt a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. Maga Melanchton Fülöp is küldött lelkészt Győrbe, így került ide pl. Agricola János. A lelkészek nem csak prédikáltak, hanem tanítottak is. Az ellenreformációs törekvések miatt gyakran változott az istentiszteleti hely, gyakran költözött a lelkész és az iskola is. Voltak olyan évtizedek, amikor egyáltalán nem volt szabad evangélikus istentiszteletet tartani. Mária Terézia 1749-ben megtiltotta az egyház működését, s a hívek 34 éven át csak titokban gyakorolhatták vallásukat, vagy Tétre és Felpécre jártak istentiszteletre. II. József türelmi rendelete alapján a győri evangélikusok egyszerre két templom építésére kértek engedélyt. Az állami hatóság egy közös rendeltetésű templom építését engedélyezte, melynek terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette el, és Grossmann József bírált felül. A munkálatok 1784 áprilisában kezdődtek, 1785 februárjában már a belső simító munkák zajlottak. A templom felszentelésére 1785. november 27-én került sor. A magyar nyelvű prédikációt Ráth Mátyás, a németet Freitag Mihály mondta el. []
Típus: Örökség
2019.01.31.
A most bemutatásra kerülő három, Zemplén Vármegye Levéltárában fennmaradt irat segítségével a török elleni visszafoglaló háborúk idejébe megyünk vissza.
Típus: Cikk
Publikáció