Bibliafordítók: A reformáció egyik nagy vívmánya az anyanyelven történő prédikáció és a nemzeti nyelvű Szentírás-fordítások elkészítése, ami nagy hatással volt az oktatásra is.
Sylvester János (1504–1551): humanista tudós, tanár. Krakkóban, majd Wittenbergben Melanchthonnál tanult. 1534-től Sárváron, Nádasdy Tamás birtokán lett tanítómester. A főúr Sylvester Jánosnak irodalmi munkásságát is támogatta, hozzájárult Újszigeti birtokán egy nyomda létesítéséhez. Itt nyomtattak Magyarországon először magyar nyelvű kötetet. 1539-ben magyar–latin nyelvtankönyve jelent meg az újszigeti nyomdában, Grammatica Hungarolatina címmel. Ugyanitt jelent meg élete fő műve, az Új Testamentum magyar nyelvű fordítása. Sylvester Nádasdy ajánlásának köszönhetően 1543-től a bécsi egyetemen oktathatott hébert, görögöt, történelmet. 1551 körül halt meg.
Károlyi Gáspár (1530?–1590) templomépítő, prédikátor, fordító. Brassóban, később Wittenbergben tanult, majd Göncön lett lelkipásztor.
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem támogatásával készítette el bibliafordítását magyar nyelvre. Korábban is voltak saját fordításrészletei, de a teljes fordítás elkészítésébe 1586-ban vágott bele társaival. Átdolgozott addigi fordításrészleteket is, például Heltai Gáspártól.
A fordítás 1590-ben készült el. A nyomdai munkákat Bornemisza egykori gépein Mantskovits Bálint nyomdász végezte. Eredetileg 800 példányban jelent meg, ma ebből 52 első kiadás ismert. Károlyi meggyengült egészsége miatt a megjelenést követő évben meghalt.
Munkája kisebb-nagyobb változtatásokkal ma is használatos. Ez a fordítás a II. világháború végéig közel 100 kiadást élt meg. 2015-ben Vizsolyi Biblia néven a hungarikumok sorába került a Károlyi-féle első teljes magyar nyelvű bibliafordítás.
 Tudtad-e milyen körülmények között fordította Károlyi a Bibliát magyarra? Egy pestisjárvány következtében elvesztette családját. A megrázkódtatás után nekilátott a Biblia lefordításának. Segítői között volt a fiatal Szenci Molnár Albert, aki az elkészült kéziratot vitte Göncről Vizsolyba. Az egyre betegebb Károlyi még kézbe vehette az első kinyomtatott könyvet, de nem sokkal ezután meghalt. |
Protestáns nyomdák: Húsz évvel Gutenberg találmányának megjelenése után, Mátyás király (1458–1490) uralkodása alatt Andreas Hess, magyarosan Hess András, német származású nyomdász működtetett nyomdát először Budán. Fennmaradt híres munkája az 1473-ban megjelent Budai Krónika, avagy a Chronica Hungarorum (Magyarok története).
A reformáció hatására lendült fel a nyomdászat az ország töröktől meg nem szállt területein. A nyomtatott művek nagyban segítették a reformáció elterjedését, hozzájárultak az irodalmi magyar nyelv születéséhez, a helyesírás egységesítéséhez, valamint jelentős képzőművészeti értéket is képviseltek. A korszak jellemző vonása, hogy minden nagy reformátor egyben jelentős író is volt.
1537 – Sárvár: Első magyar nyelvű nyomda, Sylvester János buzdítására hozták létre, Nádasdy Tamás támogatásával. Két kiadványa maradt fenn.
1550 – Kolozsvár: Heltai Gáspár nyomdája (özvegye, majd fia viszi tovább). A 16. századi magyar könyvtermés 1/3-a innen került ki. 200 kiadványa ismert, több mint fele magyar nyelvű.
Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) református nyomdász Amszterdamban tanult, ahol saját költségen magyar nyelvű bibliát adott ki, majd hazatérve Kolozsvárott nyitott nyomdászatot. Nevéhez fűződik a Jansen betűtípus kidolgozása. Cosimo de Medici új nyomdájához tőle rendelte a betűket, és az első grúz nyomdának is Kis Miklós tervezte a betűit. Munkája, az Apologia Bibliorum az anyanyelvi tanítás mellett érvelt.
1561 – Debrecen: Huszár Gál és nyomdája megkezdte működését. Zömében Méliusz Juhász Péter munkáit nyomtatták. A város és az egyház közösen működtette. A 16. századi 150 fennmaradt művének 3/4-e magyar nyelvű! A nyomda jogutódja napjainkig működik.
1570-es évek – Sempte: Bornemisza Péter nyomdája többségében saját műveit adta ki.
Iskolateremtők, híres iskolák: A protestáns iskolák újdonsága és alapja az anyanyelvi oktatásban rejlett. A tudás egyre szélesebb kör számára vált elérhetővé, ami lehetővé tette, serkentette a tudomány fejlődését és az írásbeliség terjedését.
Gyulafehérvár – Bethlen Gábor alapított a hazai értelmiség nevelése céljából iskolát és könyvtárat 1622-ben. Az intézmény 1658-ban Nagyenyedre költözött át. Itt tanított többek között a tudós Pápai Páriz Ferenc. Az iskola épülete többször is a történelmi harcok áldozata lett, de mindig sikerült újjáépíteni.
Kolozsvár –1545-ben alapították, Báthori Gábor fejedelem adománya erősítette meg. Apáczai Csere János (1625–1659) író, pedagógus is itt tanított.
| Tudtad-e hogy hol tanult Apáczai Csere János? Hollandiában szerzett teológiai doktorátust, mellyel előbb Gyulafehérváron, majd Kolozsváron tanított. Ez utóbbi helyen főiskolai rangra emelte az intézményt, emellett törekedett falusi anyanyelvű iskolák létrehozására is. Kiemelkedő volt iskolaszervezői tevékenysége. Magyar nyelvű tankönyve, a Magyar enciklopédia 1653-ban jelent meg a hollandiai Utrechtben. |