Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2020 Szeptember
 

„Utazás Wittenbergbe” A reformáció történetének ötszáz éve Magyarországon

Erdély, a szabad vallásgyakorlat fellegvára

Erdélyben előbb az evangélikus (1557), majd a református (1564) felekezet számára biztosítottak szabad vallásgyakorlatot. 1568-ban a tordai országgyűlés kihirdette a szabad vallásgyakorlást Erdélyben, majd 1571-ben a marosvásárhelyi országgyűlés törvényerőre emelte a négy bevett vallást (religio recepta), vagyis a katolikus, református, evangélikus és unitárius vallások egyenjogúságát. Európában ez volt az első, ekkora vallási szabadságot adó törvény.

F12: Bevett vallások Erdélyben. MNL OL F9 Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Miscellanae Cista 1. Fasc.1 No.46.

Erdély fejedelmei a protestáns hit védelmében a korabeli törvények betartása mellett a magyarországi ellenreformáció megfékezéséért is sokat tettek. A Bocskai István (1557–1606) felkelését lezáró bécsi béke (1606) Erdélyben megerősítette, a királyi Magyarországon megteremtette az egyes felekezetek szabad vallásgyakorlatát. Templomok és iskolák is kerültek vissza a protestánsok kezére. A fejedelem 1605 júliusában a tiszántúli és tiszáninneni egyházkerületek, szeptemberben az erdélyi lelkészek özvegyeinek és árváinak adott adómentességet és felmentést a jobbágyi szolgálat alól. Bocskai tevékenységének is köszönhető, hogy az 1608. I. törvénycikkben (tc.) a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek szabad vallásgyakorlatot biztosítottak az ország lakosai számára a bárókon, nemeseken keresztül a városi lakosságon és a végvári katonákon át a parasztoknak is. A vitás kérdések rendezésére pedig a felekezetek által megválasztott elöljáró volt jogosult.

Bethlen Gábor (1580–1629) 1613-os fejedelemmé választása után sokat tett a protestáns hit védelméért. Jól képzett lelkészeket hívott az országba, támogatta a külföldi képzést, valamint több egyházközséget (pl. Fogaras, Kolozsvár) is. Gyulafehérváron megalapította az Academicum Collegiumot (1622), ahová később külföldi professzorokat hívott, és főiskolai szintre emelte. Gyulafehérváron a teológiai és tudományos könyvek készítésére nyomdát alapított és támogatta a Debrecenben és Brassón már létező nyomdákat. Saját könyvtárát pedig a Collegium rendelkezésére bocsátotta. Neki köszönhetően több olyan béke született a háború alatt, amelyek biztosították a szabad vallásgyakorlatot.

F13: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem leirata Zemplén vármegyéhez. Fogaras, 1628. március 14.  Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára (továbbiakban: MNL BAZML SFL) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Autographa Hungarorum I. jelzet nélkül.

Bethlen Gáborhoz hasonlóan I. Rákóczi György (1593–1648) is részt vett a harmincéves háború harcaiban. Aktívan támogatta a református egyházat, pl. a kolozsvári Farkas utcai templom helyreállításához járult hozzá, gyülekezet és iskola fenntartásához pedig dézsmanegyed–adományt juttatott. A presbiteriánus és puritánus eszmék hirdetőjét, a királyi Magyarországon üldözött Medgyesi Pált befogadta, udvari lelkésszé tette. A fejedelem által támogatott váradi nyomdából egyéb vallásos könyvek is kikerültek, így pl. a Károlyi-féle Biblia javított kiadása. Rákóczi Váradon kollégiumot létesített, emellett az Academicum Collegiumot is támogatta. 1670 után a királyi Magyarországot sújtó abszolutisztikus intézkedések, a protestánsüldözés elől menekülő politikusok, nemesek, prédikátorok és iskolamesterek Apafi Mihály (1632–1690) Erdélyében találtak menedéket.  A fejedelem törekedett a hadjáratok miatt elnéptelenedett erdélyi gyülekezetek újjáélesztésére különböző adományok, így pl. dézsmanegyedek, sójárandóság juttatásával. Bethlen Gábor gyulafehérvári Collegiumát Nagyenyedre telepítette. A sárospataki kollégium 1672-es elűzésekor az iskolának Gyulafehérváron adott helyet.

 

Utolsó frissítés
2016.07.04.