Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2020 Szeptember
 

„Utazás Wittenbergbe” A reformáció történetének ötszáz éve Magyarországon

A protestáns templomok kialakulása és jellemzői:

Eleinte a katolikus templomokat vették át, vagy újították fel a hitújítók.  A szentek szobrait eltávolították, az oltár mint az úr asztala (evangélikusoknál az  oltárkép is), és a szószék maradt meg.

A kezdetben egyszerű erődszerű, egyhajós épületek, magukon viselték a különböző művészettörténeti korszakok, és királyi rendeletek, törvények által meghatározott külső jegyeket. A legszembetűnőbb különbségek a katolikus templomoktól: belső térszerkezet, beosztás, és díszítés volt

Meghatározás

Katolikus templom

Protestáns templom

Funkció

Szent épület, melyben a papság áldozati liturgiát végez

gyülekezeti helyszín, ahol ígérete szerint az istentiszteleten jelen van Jézus

Alaprajz

általában kereszt alakú, vagy többhajós, főhomlokzati bejárattal, toronnyal

többször egyhajós, vagy centrális szerkezetű,

fő, vagy oldalbejárattal, egy ideig harangtorony nélkül, vagy külön haranglábbal

Torony

egy- vagy többtornyú tetején kereszt

tornyok csak a 18. sz. végétől épülhettek újra protestáns templomok mellé a türelmi rendelet után tetején kereszt, Kálvin csillag, kakas

Oltár és szószék

helye a szentek szobraival, bibliai ábrázolásokkal, néhol középkori uralkodók, nemesi családok címereivel díszített szentélyben; a szószék a szentély előtt, vagy a középső hajó oldalpillérén található

Evangélikusoknál: Krisztus ábrázolás az oltárképen, az oltárt, vagy az úr asztala oltárterítővel díszítve; a szószék jól látható helyen az oltárhoz közel helyezkedik el.

Reformátusoknál: a terítővel díszített úr asztalához közel található a szószék, vagy

oltárasztal és szószék egyetlen egységet alkot, nem különül el

 

Berendezés, belső tér

gazdagon díszített, képekkel és szobrokkal, melyek bibliai történeteket, és az egyes szentek életét örökítik meg

szerény díszítés csak bizonyos helyeken és tárgyaknál, pl. úrasztali terítő, virágcsokor, szórványosan népi motívumok, növényi vagy állati ábrázolásokkal díszített kazettás mennyezet;

evangélikusoknál megmaradnak az oltárképek

 

1681-től, csaknem száz éven keresztül, az ellenreformáció hatásának következményeként törvények és rendeletek határozták meg az épülő protestáns templomok helyét, formáját és építőanyagát. Külsejükben nem lehettek magasabbak, mint a település lakóházai, egy adott méretben készülhettek el nyeregtetővel, utcai főbejárat nélkül.

A csarnoktemplomra jó példa az 1783-ban épült kőszegi evangélikus templom, melynek alaprajzán az oldalajtó, a szószék és az úrasztala egységes szerkezete is nyomon követhető.

F9: A kőszegi evangélikus templom 1783.évi tervrajza. Kőszeg, 1783.november 20. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) IV.1.b. Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok.

Az építőanyag nem mindig lehetett kő, vagy tégla. Az ekkor épült, általában  kis méretű, igehirdetésre alkalmas helyeket sokáig imaházaknak hívták, ahol a kis alapterület miatt gyakran az oltár feletti részen helyezkedett el a szószék. A hívők elhelyezésére a földszinti viszonylag kis teret úgy bővítették ki, hogy karzatot emeltek a bejárat felől, vagy végig körben. A karzatra került később az orgona, amellyel az istentisztelet alatt elhangzott gyülekezeti éneket kísérték.

Az 1681 és 1786 között épített templomok szigorú előírásai között szerepelt, hogy nem emelhettek harangtornyot. Ennek az intézkedésnek a nyomán maradtak fenn olyan különálló haranglábak, amelyek a templom mellett helyezkednek el. A legismertebb közülük a nyírbátori református templom mellé épített fatornyos harangláb.

A kis templomok egyedi típusa a népi, növényi, vagy állati motívumokkal díszített fakazettás mennyezetű imaház, melyek főleg Somogy és Baranya megyében és a Felső-Tisza vidékén terjedtek el. A szennai református templom kicsiny belső terében a szószék és az úr asztala jól látható helyen egyetlen egységet alkotva helyezkedik el.

A 18. század végétől a vallásszabadságot hirdető politikai enyhülésnek köszönhetően az építési korlátokat is feloldották. A gyülekezetek szabadon, formai megkötések nélkül építhettek templomokat. Ebben a korszakban épült többek között a budapesti Deák téri evangélikus templom Pollack Mihály tervei alapján.

F10: Benkó K. : A pesti evangélikus magyar-német egyház megújítási terve (Deák téri templom). MNL OL T14 No.2. Sz. 21., 1-6 homlokzat és alaprajz 1867.

1861-ben a német protestánsok eisenachi programjának új célkitűzése lett a középkori templomépítészet hagyományaihoz való visszatérés, amit a századforduló magyar templomépítői is szívesen alkalmaztak. Ennek jegyében tervezte Gerey Ernő a szolnoki evangélikus templomot a wittenbergi vártemplom mintájára. A templomot 1932-ben adták át.

F11: A szolnoki evangélikus templom tervrajza. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL JNSzML) V.474.  (Szolnok város polgármesterének iratai) 1101/1932

 

Utolsó frissítés
2016.07.04.