Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 Március
 

„Utazás Wittenbergbe” A reformáció történetének ötszáz éve Magyarországon

Sárospatak – „a Bodrog-parti Athén” jelzőt viselő kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. Az intézmény támogatói voltak I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem és felesége, Lorántffy Zsuzsanna. Ők hívták meg a modern pedagógia megteremtőjét, a magyar gyökerekkel is rendelkező nagy hatású pedagógust, a huszita gyökerű Cseh Testvérek egyházához tartozó Jan Amos Comeniust, aki 1650–1654 között a Sárospataki Református Kollégium professzora volt.

F5: Lorántffy Zsuzsanna özvegy fejedelemasszony rendelkezik a nyíregyházi birtokán lévő református tanító ellátásáról, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (továbbiakban MNL SzSzBML) ­ IV. A. 1/b. (Szabolcs Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai – Közgyűlési iratok, Acta politica) Fasc. 67. No. 5. 1649. IV

Tudtad-e milyen volt Comenius nevelési módszere? Ma már természetesnek tűnik, de évszázadokkal ezelőtt a tanulás kevesek kiváltsága volt. Comenius úgy gondolta, hogy minden 6 évet betöltött gyermeknek iskolába kell járnia, ahol az anyanyelven kívül a helyes viselkedést, az önálló gondolkodást is megtanulja a szemléltető módszerek segítségével életkorának megfelelően, akár drámajáték keretében.

 

Pápa – feltehetően 1531-től működött itt protestáns kollégium a város akkori birtokosának köszönhetően. Itt tanított Sztáray Mihály és Huszár Gál is, és 1585-től már a gimnáziumi és teológiai oktatás párhuzamosan folyt. A debreceni és a sárospataki kollégiumokkal együtt a református oktatás fellegvárának számított.

Debrecen – 1538-at tekintjük az alapítás évének, amikor a hitújító enyingi Török Bálint támogatásával, a városi iskolából a reformáció szellemében újjászerveződő iskola lett. Nem sokkal később Méliusz Juhász Péter református prédikátor, püspök a wittenbergi egyetem szabályzata alapján helyezte új alapokra a kollégiumot. Az intézményből alakult ki a 20. század elején a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem jogelődje.

Tudtad-e, hogy  a Magyarországi Református Egyházat Méliusz Juhász Péter szervezte meg. 1561-től haláláig debreceni református püspök volt, összeállította egyháza szabálygyűjteményét, amelyben összefoglalta a református tanokat, és amelyet a debreceni zsinat 1567. február 24-én elfogadott és jóváhagyott. E tanok évszázadokra meghatározták  a református egyház életének formáit.

 

Szarvas – 1791-től Tessedik Sámuel tudós, evangélikus lelkész hozta létre a mai napig létező, mezőgazdaság oktatásával foglalkozó iskolát, melyben az elméleti ismereteket gyakorlati foglalkozásokkal párosította.

F6: Közgyűlési határozatok Tessedik Sámuel által létrehozott iskolával kapcsolatban. Szarvas, 1799. február 12. Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BML) IV. A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 243/1799.

Sopron – 1557–ben városi összefogással, Hummel Kristóf polgármester kezdeményezésére, főúri támogatás nélkül alapították meg az evangélikus oktatás emblematikus iskoláját. Felsőbb osztályokban bölcsészeti és teológiai tárgyakat oktattak és a latin mint tanítási nyelv mellett szerepelt a magyar és a német is.  Kiváló természettudósok tanítottak itt, mint Fridelius János, akit hazánk első antropológusaként tartanak számon, valamint Deccard János, a legelső magyar botanikusok egyike.

Budapest – Fasori Evangélikus Gimnázium: Az iskola 1823-ban kezdte meg működését a Deák téren, 1904-ben költözött végleges helyére, a Városligeti Fasorba, ahonnan a nevét kapta. Híres tanárai: Rátz László matematikus, és Vermes Miklós fizikus.       

F7: Fasori Gimnázium és templom homlokzatrajza, MNL OL T 6No. 3/30.

Eperjes1531-ben a város iskolája evangélikus intézetté alakult, 1667-ben pedig városi kezdeményezésre közadakozásból főúri támogatással megnyílt az evangélikus kollégium teológiai és jogi karral. A magyar nyelv tanítása kötelező volt minden osztályban és nagy hangsúlyt helyeztek a reál tárgyak oktatására is.

F8: Kossuth Lajos iskolai bizonyítványa az eperjesi evangélikus kollégiumból az 1816/1817-es tanévről MNL OL R 92 1526 utáni gyűjtemény, 1848/49-es és emigrációs iratok gyűjteménye, Kossuth-gyűjtemény, Kossuth Lajos személyi iratai II.B.1.

Utolsó frissítés
2016.07.04.