Sárospatak – „a Bodrog-parti Athén” jelzőt viselő kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. Az intézmény támogatói voltak I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem és felesége, Lorántffy Zsuzsanna. Ők hívták meg a modern pedagógia megteremtőjét, a magyar gyökerekkel is rendelkező nagy hatású pedagógust, a huszita gyökerű Cseh Testvérek egyházához tartozó Jan Amos Comeniust, aki 1650–1654 között a Sárospataki Református Kollégium professzora volt.
 Tudtad-e milyen volt Comenius nevelési módszere? Ma már természetesnek tűnik, de évszázadokkal ezelőtt a tanulás kevesek kiváltsága volt. Comenius úgy gondolta, hogy minden 6 évet betöltött gyermeknek iskolába kell járnia, ahol az anyanyelven kívül a helyes viselkedést, az önálló gondolkodást is megtanulja a szemléltető módszerek segítségével életkorának megfelelően, akár drámajáték keretében. |
Pápa – feltehetően 1531-től működött itt protestáns kollégium a város akkori birtokosának köszönhetően. Itt tanított Sztáray Mihály és Huszár Gál is, és 1585-től már a gimnáziumi és teológiai oktatás párhuzamosan folyt. A debreceni és a sárospataki kollégiumokkal együtt a református oktatás fellegvárának számított.
Debrecen – 1538-at tekintjük az alapítás évének, amikor a hitújító enyingi Török Bálint támogatásával, a városi iskolából a reformáció szellemében újjászerveződő iskola lett. Nem sokkal később Méliusz Juhász Péter református prédikátor, püspök a wittenbergi egyetem szabályzata alapján helyezte új alapokra a kollégiumot. Az intézményből alakult ki a 20. század elején a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem jogelődje.
| Tudtad-e, hogy a Magyarországi Református Egyházat Méliusz Juhász Péter szervezte meg. 1561-től haláláig debreceni református püspök volt, összeállította egyháza szabálygyűjteményét, amelyben összefoglalta a református tanokat, és amelyet a debreceni zsinat 1567. február 24-én elfogadott és jóváhagyott. E tanok évszázadokra meghatározták a református egyház életének formáit. |
Szarvas – 1791-től Tessedik Sámuel tudós, evangélikus lelkész hozta létre a mai napig létező, mezőgazdaság oktatásával foglalkozó iskolát, melyben az elméleti ismereteket gyakorlati foglalkozásokkal párosította.
Sopron – 1557–ben városi összefogással, Hummel Kristóf polgármester kezdeményezésére, főúri támogatás nélkül alapították meg az evangélikus oktatás emblematikus iskoláját. Felsőbb osztályokban bölcsészeti és teológiai tárgyakat oktattak és a latin mint tanítási nyelv mellett szerepelt a magyar és a német is. Kiváló természettudósok tanítottak itt, mint Fridelius János, akit hazánk első antropológusaként tartanak számon, valamint Deccard János, a legelső magyar botanikusok egyike.
Budapest – Fasori Evangélikus Gimnázium: Az iskola 1823-ban kezdte meg működését a Deák téren, 1904-ben költözött végleges helyére, a Városligeti Fasorba, ahonnan a nevét kapta. Híres tanárai: Rátz László matematikus, és Vermes Miklós fizikus.
F7: Fasori Gimnázium és templom homlokzatrajza, MNL OL T 6No. 3/30.
Eperjes – 1531-ben a város iskolája evangélikus intézetté alakult, 1667-ben pedig városi kezdeményezésre közadakozásból főúri támogatással megnyílt az evangélikus kollégium teológiai és jogi karral. A magyar nyelv tanítása kötelező volt minden osztályban és nagy hangsúlyt helyeztek a reál tárgyak oktatására is.
