Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.06.14.
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára a reformáció-projekttel összefüggően a vármegyei fondokban sokrétű forrásfeltáró munkát folytatott. A kutatások rámutattak arra, hogy a protestáns egyházakra vonatkozóan az érintett egységek tekintélyes mennyiségű és igen változatos tartalmú iratanyagot őriznek.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.06.18.
A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. Egyúttal a harmadik legősibb temető hazánkban: az Árpád-kor óta temetkeznek ezen a helyen. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való. [2]
A temető műemléki jellegét először 1930-ban vetették fel egy, a Reggeli Hírlapban megjelent újságcikkben: „Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténelmi múzeum." [3]
Típus: Örökség
2018.06.18.
Magyarkeresztúrt korábban Tótkeresztúrnak hívták. Környéke a régi korok embereinek is letelepedésre alkalmas vidék volt. A soproni múzeumba került mészbetétes díszítésű edények arról vallanak, hogy már a bronzkorban is ember lakott a Rábaköznek ezen a vidékén. Amikor 1594-ben a török elfoglalja Győrt, a vidék falvaival együtt Keresztúrt is elpusztította. A falu jó egy évtizedre elnéptelenedett. A jobbágyok pótlására valószínűleg ekkor telepítettek „tótokat” – valójában horvátokat – is a birtokra. Ők azonban a magyar lakosság között teljesen elmagyarosodtak. Lakói korán megismerkedtek a reformáció tanaival. Első ismert lelkészük Göncz István (1617) volt. [1]
Típus: Örökség
2018.06.21.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.06.24.
Hegyfalusi György evangélikus lelkész nagyvázsonyi, devecseri, dörgicsei, mencshelyi, majd kapolcsi lelkész 8 hónapot töltött Rákóczi táborában. 1729-ben megjelent imakönyvében („Centifolia, az az Százlevelő rósa...”) bátorította és erősítette a szabadságért küzdőket. [3]
Típus: Örökség
2018.06.25.
A város ikonikus pontja a Kossuth Lajos halála után 20 évvel, 1914 májusában felállított szecessziós stílusú szoborcsoport, mely ma az ország egyik legszebb Kossuth emlékműve. A leleplezésen Kossuth Lajos fiai Ferenc és Lajos Tivadar személyesen nem lehettek jelen, gróf Apponyi Albert képviselte őket.
A szobor központi figurája Kossuth Lajos, aki egy öt méter magas mészkő-talapzaton áll egymagában. A talapzaton a szabadságharc három neves alakja, valamint egy zászlótartó katona látható. [1]
Típus: Örökség
2018.07.01.
Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész prédikátori tevékenységét már számos alkalommal méltatták. Egyik, igen népszerű helyi alakja volt az 1848-49-es szabadságharcnak, sőt, a debreceni nép körében a XIX. század második felének is. Elismert prédikátori tehetségén túl hívei és kortársai „aranyszájú" jelzővel illették. Közrejátszott ebben az is, hogy a szabadságharc leverése után „lázító beszédei" és a szabadságharcban való tevékeny részvétele miatt hét évet töltött rabságban. [1]
Típus: Örökség
2018.07.03.
Az épület utcavonalas beépítésben szabadon áll, megközelítően keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos, téglány alaprajzú. Szentélye egyenes záródású. Sárgára festett homlokzatait vízszintesen a szürkére festett lábazat, az egyszerű főpárkány, függőlegesen a fehérre festett, a tengelyeket elválasztó lizénák tagolják. Nyugati homlokzatának középtengelyében kőkeretes, ívelt szemöldökű kapu nyílik, felette szegmentíves ablak, kötényében vakolatdíszítés. Az óra nélküli órapárkányos, összetett toronysisakú torony ívelt oromfallal kapcsolódik a hajóhoz, szélein kővázák. A torony oldalain félköríves záródású ablakok nyílnak. A hajók mindkét szinten négytengelyesek, de az északi oldalon a keleti és nyugati földszinti nyílás hiányzik. Délen a keleti alsó nyílás a tengelytől kissé balra húzott ajtó, szegmentíves fülkében. A szentély egyenes záródású, középtengelyében egy álló-téglány ablak, oromzatában két fekvő-ovál szellőző. A déli telekhatáron az egykori lelkészlak "L" alaprajzú, oszlopos, falazott mellvédű épülete áll, keleti végén későbbi toldalék. Az épület napjainkban műemléki védelem alatt áll. [1]
Típus: Örökség
2018.07.20.
A végrendelet a magániratok sajátos csoportja, amely lehet egészen felsorolásszerű, de előfordulnak részletes, rokoni viszonyokat taglaló, élettörténetet vagy egy jelentős eseményt részletesen elbeszélő szövegek is. Az alábbiakban közölt dokumentumban rövidebb a hagyományozott javakat sorra vevő szöveg, amelyből azonban megismerhető egy 19. századi református tanító anyagi helyzete, valamint információk szűrhetők le a korabeli használati tárgyakra, háztartási eszközökre vonatkozóan is.
Típus: Cikk
Publikáció
2018.07.20.
A felekezeti anyakönyvek azon túl, hogy elsődleges forrásai a családtörténet-kutatásnak, közösségek életére vonatkozóan is tartalmaznak értékes adatokat. Az alábbi anyakönyvi bejegyzés arról a szándékról tanúskodik, hogy az egyházak, közösségek törekedtek múltjuk eseményeinek megörökítésére.
Típus: Cikk
Publikáció